Örömmel tudatjuk, hogy a Molnár Ani Galéria Konok Tamás egyéni kiállításával fog szerepelni az ARCOmadrid nemzetközi művészeti vásáron 2021. július 7–11 között.
Események
Beszélgetések, stb…
Konok Tamás:Vonalmozágások című emlékkiállítás a Molnár Ani Galériában
2020. 12. 17. – 2021. 04. 30.
Konok Tamás Vonalmozgások című kiállítása azzal a fájdalmas ténnyel párosul, hogy a művész már nem lehet jelen a tárlat megnyitásán. Konok a geometrikus absztrakció doyenje volt, a hazai és a nemzetközi szakma elismerésének örvendett. Művészete szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz, a közép- és kelet-európai geometrikus absztrakt és konstruktivista tendenciákhoz.
A Molnár Ani Galéria válogatása az európai képzőművészet vonal-esztétikájának hagyományára épülő, Konok által egyénivé tett képi struktúrák bemutatására, a különböző alkotói korszakok összefüggéseinek láttatására vállalkozik – a kiállítótér léptékénél fogva a teljesség igénye nélkül – a hatvanas években született kollázsoktól és monotípiáktól kezdve egészen az ezredforduló után készült alkotásokig. Az emlékkiállítás egyben a Molnár Ani Galéria 60. kiállítása.
Az 1959-től a hetvenes évek első feléig tartó alkotói időszakban Konok absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, melyet 1975-től ténylegesen absztrakt, fokozatosan tisztuló, síkra és vonalra, lényeges képi elemekre épülő képszerkezetekben folytat a német–svájci művészet, a zürichi konkrétok és az École de Paris geometrikus absztrakciójának hagyományára támaszkodva. Konok motívumkészletét folyamatosan variálja, kompozícióit több változatban festi meg. A graphidionnak nevezett képtípus alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. Olyannyira, hogy ezekhez a sémákhoz még a kétezres évek környékén is visszatér (Graphidion, 2008). A kísérletező eljárás, a formák viszonyainak tapasztalati úton való feltárása, motívum- és kompozícióvariánsok a késöbbi alkotói periódusban is jellemzők.
A gondolati tartalom a folyamatszerűséget sejtető el- és kimozdulásokon, egyensúlyi helyzeteken, de főleg diszpozíciók megjelenítésein keresztül érzékelhetők ebben az időszakban (Accent jaune, 1977). A képi elemek nem a szimmetria és ismétlődő ritmus alapján szerveződnek, hanem a „motívumkoncentráció” határozza meg azokat: egy fő motívumot, sokszor még tárgyi asszociációkat keltő, és így a figurativitás és absztrakció határán álló alakzatot emel ki a művész (Extension, 1975).
Konok a nyolcvanas évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak. Képeinek alkotóelemei közé jelrendszerek, főként az írás kerül bele a megnyitott tér és mozgások érzékeltetésével összekapcsolódva. Ezen időszakban sem mond le a motívum- és kompozícióvariánsokról, azokat kis- és nagy léptékben, grafikai és festészeti technikákkal egyaránt megvalósítja (Vert, 2011). A kiállításon a téri vizsgálódásokat, a horizontálisan tagolt piramismotívum variációit kis méretben, kartonmunkákon, az ún. „mikroludiumokon” keresztül mutatjuk be. Az életmű egészét tekintve érvényes Konok Tamás művészetében az, hogy az absztrakció nyelvén belül maradva a létezés, egzisztencia témakörébe utalja alkotásait és kiemelt figyelmet szentel a vonal és tér, jelrendszerek és vizuális toposzok együttes vizsgálatára.
Kurátor: Boros Lili művészettörténész
Születésnap
Konok Tamás születésnapján, 2021. január 9-én az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén emlékeznek meg a művészről barátai és pályatársai.
Résztvevők: Fabényi Júlia, Fabiny Tamás, Galambos Ádám, Klimó Károly, Matzon Ákos, N. Mészáros Júlia, Pataki Gábor, Radnóti Sándor, Spiró György, Szipőcs Krisztina.
A felvétel a Ludwig Múzeumban megrendezett Vers l’infini című Konok Tamás életmű-kiállításon készült.
Sine loco et anno
Sine loco et anno – Fájdalommal tudatjuk, hogy Konok Tamás 2020. november 20-án hajnalban hely- és idő nélküli szférába távozott. Koncepciózus, professzionális alkotói tevékenysége, intellektusa és személyisége pótolhatatlan hiányt jelent. Művészete megkerülhetetlen a magyar és európai geometrikus absztrakt festészet történetében, síkra és vékony vonalra épülő képszerkezete egyedi, csak rá jellemző hangot kölcsönöz művészetének.
Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállítása, reptrospektív tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.
Művészetének korai, 1959-től a hatvanas évekig tartó időszakában absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a képtér és a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, amelyet később, 1975-től ténylegesen absztrakt, a konstruktivizmus hagyományán nyugvó kompozíciókban gondol tovább. Motívumkészletét variálja, különböző elemeket kapcsol össze és több változatban festi meg. Kompozícióinak alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. A kilencvenes évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak.
Konok Tamás 90 éves volt, a Molnár Ani 2019 óta képviseli. A Ludwig Múzeum és a Molnár Ani Galéria életműkiállítására készült. Tamás felejthetetlen személyiségét örökre megőrizzük.
Boros Lili művészettörténész
Műcsarnok – családtörténeti kiállitás
Július 29-én, szerdán nyílik a Műcsarnokban a SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás.
A tárlaton egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő, a Molnár Ani Galéria által képviselt Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást. A tárlat október 25-ig látogatható.
Tér – mozgás – játék
Tér – mozgás – játék / Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás kiállítása a Deák 17 Galériában
2019. 06. 06 – 07. 12.
A kiállitás weboldala ide kattintva érhető el
ART+TEXT BUDAPEST – noir et blanc
Az ART+TEXT BUDAPEST szeretettel meghívja Hetey Katalin és Konok Tamás noir et blanc című kiállításának megnyitójára 2017. szeptember 6-án (szerdán) 19 órára.
A kiállítást megnyitja Franciaország magyarországi nagykövete, Őexellenciája Eric Fournier úr
Az Art+Text Budapest galéria nagy örömmel mutatja be a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjának, Konok Tamásnak (1930–) és a geometrikus szobrairól ismert Hetey Katalinnak (1924–2010) alkotásait. A noir et blanc címet viselő kiállítás a Párizs–Zürich–Budapest háromszögben megszülető két párhuzamos életműből válogat. Célja a több mint fél évszázadon átívelő két pályaív fekete-fehérre hangszerelt állomásainak végigjárása: a korai arte povera szobroktól és monokróm reliefektől kezdve, a gipsz objekteken és mobil plasztikákon át, a redukált jelformákig és a geometrikus festői struktúrákig. Magyarországon soha be nem mutatott művészettörténeti ritkaságok a ’60-as évekből és két kiérlelt, Párizsban fogant, mégis hazatért gazdag absztrakt életmű – feketén-fehéren.
Megtekinthető: 2017. szeptember 7. – szeptember 29.
Nyitva tartás: kedd-péntek: 12:00-18:00
1054 Budapest, Honvéd utca 3.
Natura Naturata – Zalaegerszeg
A Keresztury Dezső VMK- Gönczi Galéria tisztelettel meghívja Önt
2017. január 20-án, pénteken 17.00 órára
Konok Tamás a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára.
Köszöntőt mond: Vadvári Tibor alpolgármester, Katona György mérnök-közgazdász. A tárlatot megnyitja: Spiró György Kossuth-díjas író. Közreműködik: Egerszeg Vonósnégyes
A kiállítás 2017. február 18-ig tekinthető meg.
Nyitva keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig
Cím: Zalaegerszeg, Landorhegyi u.21.
Vasarely – szerigráfiák és multiplikák
Sok szeretettel meghívjuk Önt és barátait a Vasarely szerigráfiák és multiplikák című kiállítás megnyitójára 2016. július 27-én 19 órára
A kiállítást megnyitja / Konok Tamás, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész
A tárlat kurátora / Orosz Márton
A kiállítás megtekinthető / 2016. július 27. – október 30. Helyszín / Vaszary Galéria (Balatonfüred, Honvéd u. 2–4.)
(J)ÖsszMűvész?
Április 16-án World Voice Day – A Hang Világnapja rendezvény keretein belül megrendezésre kerül a (J)Összművész? program. Bővebb információk az alábbi linkeken olvashatóak:
Részletes program: http://www.opera.hu/…/world-voice-day-a-hang-vilagnapja-20…/
Jegyinformáció: http://www.opera.hu/v/jegyinformacio
Szeretettel várjuk Önöket az Erkel Színházba! Házigazda: Bátori Éva, az Operaház szopránénekesnője
Hetedik alkalom: 2016. április 16., 16:00
Helyszín: Erkel Színház, I. emelet
Jegyár: 2.000 Ft/fő
(J)ÖSSZMŰVÉSZ? sorozat: Konok Tamás
Folytatódik Bátori Éva nagy sikerű talk-showja, ezúttal az Erkel Színház Nagybüféjében! Az évad második felében Bátori Éva más művészeti ágak képviselőit is beszélgetésre invitálja: olyan hangszeres muzsikusokat, akik egyben képzőművészek is, illetve olyan képzőművészeket, akik muzsikálnak vagy rajongva szeretik az operát, a komolyzenét. Számos meglepetésvendég mellett Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész is elfogadta a meghívást.
A zenés-beszélgetős program végén kávé és a meghívott művész kedvenc süteménye mellett kötetlen beszélgetésre is sort kerítünk.
Házigazda: Bátori Éva
Időpont: 2016. április 16., 16:00
Helyszín: Erkel Színház, Nagybüfé
1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.
Jegyár: 2.000 Ft/fő
Jegyek igényelhetők a menyhartjulia@opera.hu e-mail címen, megrendelését visszaigazoló e-mailben véglegesítjük. Rendeléskor az üzenet tárgyában kérem, tüntessék fel a „JÖSSZMŰVÉSZ” jeligét.
OPERA JEGYPÉNZTÁR
1061 Budapest, Andrássy út 22. Telefon: +36 1 353 0170 Nyitva tartás: mindennap 10:00-20:00
ERKEL JEGYPÉNZTÁR
1087 Budapest II. János Pál pápa tér 30. Telefon: +36 1 332 6150 Nyitva tartás mindennap 10:00-20:00
A Biblia Múzeum – Konok Tamás : MIKROLUDIUMOK
A Biblia Múzeum szeretettel meghívja Önt Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Mikroludiumok c. kiállításának megnyitójára
2015. szeptember 24-én, (csütörtökön) 17 órára. A kiállítást RADNÓTI SÁNDOR esztéta nyitja meg.
A kiállítás megtekinthető 2016. február 12-ig. (H-P. 10-19 óráig) A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Biblia Múzeuma 1092 Budapest, Ráday u. 28. Tel.: +36 1 218-0266/161
Beszélgetés a szent művészetről
Konok Tamás és Fabiny Tamás párbeszéde a Budavári Önkormányzat aulájában
Az Ars Sacra rendezvénysorozat keretében Konok Tamás Kossuth-díjas festő és Fabiny Tamás püspök ültek a budavári önkormányzat asztalához, hogy a teológia szellemi és a képzőművészet anyagi Isten-keresésében megtalálják a közös nevezőt. A modern „sacra conversazione” hátterét a festő kiállítása adta, amelyet a kommunista diktatúra által lerombolt Mária Magdolna templom tornyában rendeztek be.
Nem a középkori megszentelt hely szakralizálja a műveket, ám a hely szelleme hatott a kiállítás rendezésére is: a mindezidáig önállóan bemutatott absztrakt művek a középkori oltárokat idéző diptichonokként, triptichonokként kerültek a falakra. Hogy a sötét-színes, a lefelé-fölfelé, a statikus-mozgalmas ellentétek által szervezett képpárok hátterében valóban ott van-e az Ószövetség és az Újszövetség teológiai párhuzama, vagy ez csak a szemlélőben megszületett asszociáció-e, nem tudom. Az viszont nyilvánvaló, hogy bármi legyen is a festő szándéka, hitbéli háttere, keresése vagy bizonyossága, a kérdés és a válasz is bennünk születik meg.
A teológus és a festő is erre jutott beszélgetésében. A szenthez, a szakralitáshoz közelítő vágy belénk van kódolva. Keresés, kutatás, az önismeret fejlesztése segítenek ahhoz, hogy megtaláljuk. És a kegyelem. Ahogy Weöres Sándor fogalmaz: „Én keresem a hitemet: a hitem is majd megtalál.” Az időtől és a tértől – anyagi világunktól – független tapasztalatok vezetnek a transzcendens felé.
Szöveg: Zászkaliczky Zsuzsanna, fotó: Kónya Ferenc
Konok Tamás volt a budavári szabadegyetem előadója
A Budavári Evangélikus Szabadegyetem második évadának utolsó előtti előadója Konok Tamás Kossuth díjas festőművész volt április 6-án. A Szakralitás és gyógyító erő a kortárs művészetben című előadás rendhagyó módon beszélgetés formájában történt, aminek moderálásában az est házigazdája, dr. Fabiny Tamás püspök működött közre. A szabadegyetemi előadás oldott és vidám hangulatban telt. A művész sokat beszélt pályájáról, életéről. Forrás: eszak.lutheran.hu, szöveg és fotó: Horváth-Hegyi Áron
Konok Tamás már gyermekként vonzódott az absztrakt alakzatokhoz, aminek kialakulásában építész nagyapja nagy hatát gyakorolt rá. Saját bevallása szerint festővé Párizsban vált, ahol évtizedekig élt és alkotott. Korán megmutatkozó tehetségét és munkabírását mutatja, hogy huszonhét éves korában már önálló kiállítása nyílt Párizsban. Mára a magyar festészetben a geometrikus absztrakció meghatározó képviselőjévé vált.
A művész meggyőződése, hogy mindenkinek van talentuma, ezt azonban gondosan ki kell művelni, ha valaki művészi szinten szeretné tehetségét kamatoztatni. Egy mű akkor jó, ha van egy belső mágneses vonzása – ami szinte vágyat kelt a szemlélőbe, hogy időnként újra közelébe kerülhessen.
Konok Tamás és Fabiny Tamás disputájával új sorozat indult a Ludwig Múzeumban
Budapest – 2014. január 9-én Kortárs és szakrális? címmel Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetésére gyűltek össze az érdeklődők. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Ludwig Múzeum szervezésében létrejövő sorozat kezdő alkalmán megtelt előadóterem fogadta a disputa résztvevőit. Szöveg: Galambos Ádám; fotó: Szabad Júlia
Kettős ünneppel vehette kezdetét a Kortárs és szakrális, avagy Asztali beszélgetések a Ludwig Múzeumban című sorozat, ugyanis a hazai és nemzetközi szinten is megbecsült Konok Tamás festőművész nemcsak a disputa első résztvevője volt, hanem aznap ünnepelte születésnapját is. Így a beszélgetést követően lehetőség nyílt a művész köszöntésére, ünneplésére is.
Mi köze a kortárs művészetnek a szakralitáshoz? Lehet-e ma olyan alkotásokat készíteni, amelyek transzcendens tartalommal bírnak? Van-e egyházi befogadókészség a szakrális művészetre? Nem egy letűnt kor víziója csupán? – Ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ a sorozat.
A beszélgetés a szent és profán definiálásával indult. „Elprofanizálódott ez a világ, a szakralitásnak egyre kevesebb tere van. Két világ polgárai vagyunk, így egyszerre tartozunk a szenthez és profánhoz is. A kérdés az: inkább a profánt próbáljuk szakralizálni, vagy a szakrálist profanizáljuk? Korunkban inkább az utóbbit látjuk, nem csoda a mondás: ma már semmi sem szent” – fogalmazott Fabiny Tamás.