Örömmel tudatjuk, hogy a Molnár Ani Galéria Konok Tamás egyéni kiállításával fog szerepelni az ARCOmadrid nemzetközi művészeti vásáron 2021. július 7–11 között.
Kiállítás
Kiállítások
Konok Tamás:Vonalmozágások című emlékkiállítás a Molnár Ani Galériában
2020. 12. 17. – 2021. 04. 30.
Konok Tamás Vonalmozgások című kiállítása azzal a fájdalmas ténnyel párosul, hogy a művész már nem lehet jelen a tárlat megnyitásán. Konok a geometrikus absztrakció doyenje volt, a hazai és a nemzetközi szakma elismerésének örvendett. Művészete szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz, a közép- és kelet-európai geometrikus absztrakt és konstruktivista tendenciákhoz.
A Molnár Ani Galéria válogatása az európai képzőművészet vonal-esztétikájának hagyományára épülő, Konok által egyénivé tett képi struktúrák bemutatására, a különböző alkotói korszakok összefüggéseinek láttatására vállalkozik – a kiállítótér léptékénél fogva a teljesség igénye nélkül – a hatvanas években született kollázsoktól és monotípiáktól kezdve egészen az ezredforduló után készült alkotásokig. Az emlékkiállítás egyben a Molnár Ani Galéria 60. kiállítása.
Az 1959-től a hetvenes évek első feléig tartó alkotói időszakban Konok absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, melyet 1975-től ténylegesen absztrakt, fokozatosan tisztuló, síkra és vonalra, lényeges képi elemekre épülő képszerkezetekben folytat a német–svájci művészet, a zürichi konkrétok és az École de Paris geometrikus absztrakciójának hagyományára támaszkodva. Konok motívumkészletét folyamatosan variálja, kompozícióit több változatban festi meg. A graphidionnak nevezett képtípus alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. Olyannyira, hogy ezekhez a sémákhoz még a kétezres évek környékén is visszatér (Graphidion, 2008). A kísérletező eljárás, a formák viszonyainak tapasztalati úton való feltárása, motívum- és kompozícióvariánsok a késöbbi alkotói periódusban is jellemzők.
A gondolati tartalom a folyamatszerűséget sejtető el- és kimozdulásokon, egyensúlyi helyzeteken, de főleg diszpozíciók megjelenítésein keresztül érzékelhetők ebben az időszakban (Accent jaune, 1977). A képi elemek nem a szimmetria és ismétlődő ritmus alapján szerveződnek, hanem a „motívumkoncentráció” határozza meg azokat: egy fő motívumot, sokszor még tárgyi asszociációkat keltő, és így a figurativitás és absztrakció határán álló alakzatot emel ki a művész (Extension, 1975).
Konok a nyolcvanas évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak. Képeinek alkotóelemei közé jelrendszerek, főként az írás kerül bele a megnyitott tér és mozgások érzékeltetésével összekapcsolódva. Ezen időszakban sem mond le a motívum- és kompozícióvariánsokról, azokat kis- és nagy léptékben, grafikai és festészeti technikákkal egyaránt megvalósítja (Vert, 2011). A kiállításon a téri vizsgálódásokat, a horizontálisan tagolt piramismotívum variációit kis méretben, kartonmunkákon, az ún. „mikroludiumokon” keresztül mutatjuk be. Az életmű egészét tekintve érvényes Konok Tamás művészetében az, hogy az absztrakció nyelvén belül maradva a létezés, egzisztencia témakörébe utalja alkotásait és kiemelt figyelmet szentel a vonal és tér, jelrendszerek és vizuális toposzok együttes vizsgálatára.
Kurátor: Boros Lili művészettörténész
Vers L’ifini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban
2021. Január 30 – 2021. Április 11.
Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A rendkívüli helyzet miatt a tárlatot szeptemberről decemberre halasztottuk, és a tervezett 2020. december 10-i megnyitóra a falakra került Konok Tamás több mint száz alkotása. A válogatás azonban a legutóbbi járványügyi intézkedések miatt nem nyithat ki, leghamarabb január 12-től lesz látogatható.
Több mint fájdalmas számunkra, hogy az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett Konok Tamás nem érhette meg a kiállítás megvalósulását, amelyre ő maga új művekkel, barátai pedig ünnepi programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel készültek. Az esemény így olyan emlékkiállítássá alakult, mellyel Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tisztelgünk, a „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” cím alatt, a művész egyik művének címét kölcsönözve.
Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeztek kisebb-nagyobb válogatásokat Konok Tamás életművéből, és ahogy a korábbiak, ez a kiállítás sem vállalkozhatott a több mint négyezer darabot számláló, hét évtizedet átölelő oeuvre teljes áttekintésére, csupán felvillantja az egyes korszakokat, a jellemző műtípusokat, témaköröket. A tárlat anyagát a művész műterméből, az ő közreműködésével válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es és 2010-es években készült munkákra, melyek formai változatosságukkal, markáns színvilágukkal a művész kiapadhatatlannak tűnő életkedvét és alkotóerejét bizonyították. A kiállítás nagyobbik felét ezek a nagyméretű, összegző szándékú, ugyanakkor új utakat kereső képek teszik ki.
Egy kisebb válogatás az ötvenes években készült, természetelvű festményekre, majd a hatvanas évek útkereső kollázsaira és grafikáira fókuszál, melyek Párizsban történő 1959-es letelepedése után készültek. Konok művészete a hetvenes évektől kezdődően fokozatosan letisztult, és kialakította jellegzetes, a vonalak rendjén és a színek egyensúlyán alapuló geometrikus festészetét, melyek jellemző képtípusa az ún. Graphidion. A nyolcvanas évekről kezdődően ismét új képformákat, térszerkezeteket, képarchitektúrákat kísérletezett ki. Konok Tamás művészetének tárgya nem a valóság, hanem a természet belső rendje és mozgásai. Képein a láthatatlant, az anyagtól elszakadó ideát kívánja láthatóvá tenni. Életművének csúcspontjai azok a végsőkig redukált, az anyagi valóságon túli rendet felmutató képek, melyekben szellemi tisztaságra való törekvése, a transzcendens iránti nyitottsága nyilvánul meg.
A kiállítás részeként Konok Tamás kisméretű vázlataiból és grafikáiból, az ún. Mikroludiumokból egy gazdag szelekciót tekinthetnek meg a látogatók , melyek a budapesti Bibliamúzeumban voltak láthatók 2015-ben. Két teremben újra bemutatjuk azt a Vásárhelyi Tamás biológussal közösen rendezett interaktív múzeumpedagógiai kamarakiállítást is, amely 2019 nyarán a Deák 17 Galériában nyílt Tér – mozgás – játék címmel. Levetítjük továbbá a Konok Tamásról Graphidionok címmel készült 2019-es portréfilmet is.
A kiállítás kurátora: Szipőcs Krisztina.
A tárlat a korlátozások feloldása után lesz látogatható.
Műcsarnok – családtörténeti kiállitás
Július 29-én, szerdán nyílik a Műcsarnokban a SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás.
A tárlaton egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő, a Molnár Ani Galéria által képviselt Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást. A tárlat október 25-ig látogatható.
Tér – mozgás – játék
Tér – mozgás – játék / Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás kiállítása a Deák 17 Galériában
2019. 06. 06 – 07. 12.
A kiállitás weboldala ide kattintva érhető el
ART+TEXT BUDAPEST – noir et blanc
Az ART+TEXT BUDAPEST szeretettel meghívja Hetey Katalin és Konok Tamás noir et blanc című kiállításának megnyitójára 2017. szeptember 6-án (szerdán) 19 órára.
A kiállítást megnyitja Franciaország magyarországi nagykövete, Őexellenciája Eric Fournier úr
Az Art+Text Budapest galéria nagy örömmel mutatja be a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjának, Konok Tamásnak (1930–) és a geometrikus szobrairól ismert Hetey Katalinnak (1924–2010) alkotásait. A noir et blanc címet viselő kiállítás a Párizs–Zürich–Budapest háromszögben megszülető két párhuzamos életműből válogat. Célja a több mint fél évszázadon átívelő két pályaív fekete-fehérre hangszerelt állomásainak végigjárása: a korai arte povera szobroktól és monokróm reliefektől kezdve, a gipsz objekteken és mobil plasztikákon át, a redukált jelformákig és a geometrikus festői struktúrákig. Magyarországon soha be nem mutatott művészettörténeti ritkaságok a ’60-as évekből és két kiérlelt, Párizsban fogant, mégis hazatért gazdag absztrakt életmű – feketén-fehéren.
Megtekinthető: 2017. szeptember 7. – szeptember 29.
Nyitva tartás: kedd-péntek: 12:00-18:00
1054 Budapest, Honvéd utca 3.
Natura Naturata – Zalaegerszeg
A Keresztury Dezső VMK- Gönczi Galéria tisztelettel meghívja Önt
2017. január 20-án, pénteken 17.00 órára
Konok Tamás a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára.
Köszöntőt mond: Vadvári Tibor alpolgármester, Katona György mérnök-közgazdász. A tárlatot megnyitja: Spiró György Kossuth-díjas író. Közreműködik: Egerszeg Vonósnégyes
A kiállítás 2017. február 18-ig tekinthető meg.
Nyitva keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig
Cím: Zalaegerszeg, Landorhegyi u.21.
Vasarely – szerigráfiák és multiplikák
Sok szeretettel meghívjuk Önt és barátait a Vasarely szerigráfiák és multiplikák című kiállítás megnyitójára 2016. július 27-én 19 órára
A kiállítást megnyitja / Konok Tamás, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész
A tárlat kurátora / Orosz Márton
A kiállítás megtekinthető / 2016. július 27. – október 30. Helyszín / Vaszary Galéria (Balatonfüred, Honvéd u. 2–4.)
Natura Naturata kiállítás – Szentendre
A kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának, Konok Tamásnak nyílt egyéni kiállítása Szentendrén, a MANK Galériában. A 86 éves mester a Nemzet Művésze, a francia Nemzeti Érdemrend lovagja, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, címzetes egyetemi tanár.
 |
| Fotó: Csákvári Zsigmond |
Konok a főiskola elvégzése után – ahol Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak a mesterei –, 1960-ban Párizsban telepedett le, ahol közvetlenül bekapcsolódhatott a nyugat-európai művészeti élet vérkeringésébe. Arról, hogy hogyan is maradt Párizsban, ő maga így mesélt egy, a Heti Válasznak 2005-ben adott interjúban: „Lejárt a vízumom, és visszavonták az útlevelemet. Huszonnégy óra alatt kellett eldönteni, hogyan tovább. Ígérték, hogy újra megkapom a vízumot, csak menjek haza, de nem hittem nekik. Azóta sem derült ki, hogy miért akarták, hogy hazajöjjek. Kint maradtam, ami nem volt egyszerű, lejárt vízummal és olyan útlevéllel, aminek minden oldalára bepecsételték, hogy érvénytelen. Menedékjoggal menekült lettem, 1970-ben pedig francia állampolgárságot kaptam.”
A Konok Tamás művészetét mai napig is meghatározó geometrikus absztrakt ábrázolás az 1960-as évek végén bontakozott ki, amelynek ő a líraibb, oldottabb kifejezésmódját hozta létre. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülzárt forma, a tér és a színek; kompozícióiban ezek harmonikus elrendezésére törekszik. Miközben a ’60-as évektől monotípiákat és építészeti elemekhez kapcsolódó reliefeket is készít, művészete az utóbbi két évtizedben tovább haladt a lényegre koncentráló, reduktív festészet irányába.
 |
| Fotó: Csákvári Zsigmond |
„Ezen a – ha lehet így nevezni – új konstruktivizmuson kívül jó tizenöt-húsz éve érdekel az ezoterika, a misztikum, valami olyasmi, ami nem köthető a matériához. Izgat a születés, az elmúlás pillanata, az anyagi világ tér- és időbeli végtelensége. Közben érzem a kreáció mozgató erejét is. Magamnak szeretek festeni. Nem tudom, merre tart a vizualitás, hogyan változnak a valóság rögzítésének módjai, lehetőségei. Azt hiszem, furcsa korban, óriási változások pillanatában élünk” – mondta a már idézett interjúban a festő, aki a folyamatos nemzetközi jelenlét mellett 1980-tól rendszeresen kiállít Magyarországon is.
A mostani, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) Galériájában rendezett tárlat válogatás az elmúlt évtizedben született festményekből, fő különlegessége pedig az a sorozat, amely a művész eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető. A július 24-ig nyitva tartó kiállítás címe – Natura Naturata – utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.
Natura Naturata kiállítás
Pyramidal
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és hozzátartozóit
Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára a MANK Galériába 2016. június 30-án, csütörtökön 18 órára.
Köszöntőt mond: Dr. Hóvári János főigazgató Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
A kiállítást megnyitja: Alföldi Róbert rendező és színművész A kiállítás kurátora: Szepes Hédi művészettörténész Cím: Szentendrei Régi Művésztelep, Szentendre, Bogdányi utca 51.
A kiállítás megtekinthető: 2016. július 24-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között.
KONOK – Ludium Pigmentum
S. T. 2013 / 72, vászon, akril; 50×40 cm
A Városi Képtár és a Székesfehérvári Művészek Társasága szeretettel meghívja Önt és barátait KONOK TAMÁS Kossuth-díjas festőművész LUDIUM PIGMENTUM című tárlatára 2016. február 26., péntek 18 órára
A kiállítást megnyitja Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténészek. Kurátor Szegedi Csaba festőművész. Közreműködnek a Hermann László Zeneiskola növendékei
A kiállítás megtekinthető április 1-ig, kedd–péntek, 10–18 óráig
PELIKÁN GALÉRIA Székesfehérvár, Kossuth utca 15.
Biblia Múzeum – Radnóti Sándor: A boldogság ígérete
Száz évvel ezelőtt Kazimir Malevics olyan képeket kezdett festeni, amelyeket szuprematistáknak nevezett. Ezek a munkák radikális következtetéseket vontak le a kubizmusból, megszakítottak minden kapcsolatot a naturával, tisztán geometrikus formákat ábrázoltak vagy pontosabban egymáshoz kapcsolódó, tisztán geometrikus formák voltak, s jelentésük önmagába záródott.
Mondják, ezzel indult az absztrakció. Ha egy kép erőket, struktúrákat, forma- és színviszonyokat jelent, akkor e jelentés elvontságában mindannyian egyesülhetünk, hiszen nincsen tradíció, amelyben benne állnánk, amelyet el kellene sajátítanunk, vagy amely éppenséggel távol áll tőlünk.
Az 1915-ös fekete téglalapba fúródó kék háromszög jelentésén – önmagán kívül – nem kell törnünk a fejünket, de éppen mert ilyen egyszerű ez, csak kis időnek ell eltelnie, hogy megjelenjék a hasonló szerkezetben a harsány jelentés – El Liszickij: A vörös ékkel zúzd szét a fehéret.
Minden tradícióvá válik, a tradíciómentesség utópiája is. Száz év lepereg, s itt vannak előttünk a falakon a szuprematista képalkotás kései utódai. Ezek a kis képek is tiszta geometrikus formákat illesztenek egymáshoz, s ha a néhány kiállított nagy képhez fordulunk, akkor azt is látjuk, hogy mesterüktől – ahogy annak idején Malevics mérföldkőnek számító Fekete négyzetétől – a színektől való elvonatkoztatás sem idegen. Olvassa tovább…
A Biblia Múzeum – Konok Tamás : MIKROLUDIUMOK
A Biblia Múzeum szeretettel meghívja Önt Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Mikroludiumok c. kiállításának megnyitójára
2015. szeptember 24-én, (csütörtökön) 17 órára. A kiállítást RADNÓTI SÁNDOR esztéta nyitja meg.
A kiállítás megtekinthető 2016. február 12-ig. (H-P. 10-19 óráig) A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Biblia Múzeuma 1092 Budapest, Ráday u. 28. Tel.: +36 1 218-0266/161
Ars Dictandi – kiállítás 2010
Konok utolsó években készült geometrikus-zenei absztrakciói a mögötte álló évtizedek művészeti tanulságainak összegezései. A végtelenséget, az időnélküliséget érzékeltető képstruktúrák a korábbi, materiális-konstruktív világból a spirtuális festészet felé haladás benyomását erősítik. A galéria a művész legutóbbi évben készült munkáiból mutat be válogatást, az ars dictandi – szerkesztett művészet – szellemiségét reprezentálva.
P. Szűcs Julianna: Konok magabiztos önazonossága
Konok Tamás festőművész kiállításai: Ultima Realita, Aulich Art Galéria, 2010. március 8. – április 8.; Ars Dictandi, Klauzál 13 Galéria, 2010. március 19. – május 7.)
Paraméterek. Úgy alakult, hogy márciusban egyszerre látható Konok Tamás két kiállítása Budapesten. Az egyik Ars Dictandi címmel nyílt meg a Vince Kiadó által működtetett Klauzál 13 Galériában, a másik Ultima Realita címmel a Hamilton cég által finanszírozott Aulich Art Galériában. A két műcsoport születését körülbelül negyven év választja el. A Klauzálban többségükben olyan festmények láthatók, amelyeket mesterük az utóbbi időben alkotott. Az Aulichban pedig azok, amelyek a párizsi emigráció első éveiben keletkeztek. Az alagsorban néhány olyan művet is bemutattak, amely megmagyarázza az emigráns lét választását.
Sine loco et anno – Ernst Múzeum 2006
Sine loco et anno – eredetileg filológiai kifejezés, olyan műtárgyak és írásművek esetében használják, melyek keletkezésének nem tudjuk a helyét és dátumát. Konok műcímként a szokott helyéhez képest „egy sorral feljebb írja”, így a hiányzó adat jeléből tényleges adat lesz. Épp hogy hely és időpont követi, például: 1990 37×32, akril, vászon; Vass László-gyűjtemény. Kiállításcímként olyan fiktív műélvezői pozícióba invitálja a nézőt, amelyben elfeledkezik a művek akaratlanul is tudomására jutott kontextuális, tárgyi, anyagi meghatározottságairól (pl: Ernst Múzeum, Budapest, 2006. április 13.–május 3., a művész 75. születésnapja, jeles XX. századi életműveket bemutató sorozat),1 és ezeken felülemelkedve a tiszta látvány esztétikai minőségeit tekinti. A néző viszont nem mindig teszi meg azt, amire kérik, és lehet, hogy épp a kijelölttel ellenkező úton indul.
Konok Tamás retrospektív kiállításának, hasonlóan a munkáit ismertető írásokhoz, 2 ugyanis van egy hangsúlyos – bár nem szigorúan kronologikus narratívája: az ábrázoló festészettől a kollázs intermezzóján keresztül a geometrikus absztrakció apoteózisa felé mutató ív. Az „apoteózist” képviselő nagyméretű festmények az Ernst Múzeum üvegtetős, illetve nagytermében láthatók, „az eszményi, spirituális tisztaság” igényétől eltérő, de a teljes életmű reprezentációjához mégis szükséges kollázsok és grafikák pedig a kisteremben és a nagyterem ablakfülkéibe elhelyezett tárlókban kaptak helyet. A kiállítás első része, a Prelude, amely 1949-től a 70-es évekig tartó pályaszakaszt öleli fel, igaz, eldugott helyen, de a posztimpresszionizmus hagyományát folytató, egészen fiatalkori zsengéket is bemutat. Így, mint a 2001-ben megjelent Konok-monográfiában,3 itt is a személyes élettörténet nagyon is helyhez és időhöz kötött keretéből indul el az az egyéni stílustörténeti elbeszélés, mely kicsiben megismétli a „nagy” európai művészettörténet 1880tól 1930-ig előforduló tendenciáinak néhány sarkalatos pontját.
Rózsa Gyula – A szépmesterségek folytatása
Konok Tamás mostanára mesterkonstruktivista lett. Mestere, Bernáth Aurél példáját követő korai képeit, csendéleteit és hűs tájait ezúttal csak a Kiscelli Múzeumban rendezett kiállítás impozáns katalógusa idézi – írja kritikusunk A gondolatmenet struktúrája című kiállítás kapcsán. Gondolhat bárki bármit, Bernáth Aurél tanárnak is rendkívüli volt, ezt korunk doyengalériája fényesen bizonyítja. Csernus, Kokas, Konok – hogy csak őket említsük az élő vagy tegnap még élt legnagyobbak közül – mind az ő osztályában tanulta a szakmát, mind az ő nyomában kezdett el dogozni ötven-hatvan éve. Hogy aztán mind a három növendék hamar szakított a Bernáth-hagyománnyal, hogy tehát ebben az önálló mesterré válásban mennyi érdeme volt az eredendő mesternek, s mennyi az egyéniségnek, azt sosem fogjuk már megtudni. Azt azonban látjuk, hogy a Bernáth-indításban felettébb sokféle lehetőség rejlett: a névsor önmagáért beszél.
Konok Tamás mostanára mesterkonstruktivista lett. Bernáth példáját követő ötvenkilences képeit, csendéleteit és hűs tájait ezúttal csak a kiállítás impozáns katalógusa idézi, akárcsak azt a változássort, amely ekkortájt bekövetkezett párizsi letelepedésével kezdődött. S bár egymást követő korszakainak nyilvánvalóan sok köze volt a romtemplomban most látható tiszta, éles levegőjű panorámához, ragaszkodjunk a jelen látnivalóhoz. Egy legfeljebb tíz-tizenöt éve kezdődött periódus csúcsaihoz, amelyek a nyolcvan felé haladó festő minden érettségét és életkorát semmibe vevő erejét tanúsítják.
Veszprém – Ludium pigmentum kiállítás
Az emberek általában nagy örömet éreznek a színek láttán – írja Goethe Színtanában. A szemnek éppúgy szüksége van rájuk, mint a fényre. Gondoljunk arra a felüdülésre, mikor borús napon a táj egy részletére rásüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket. Kiszínesedtek Konok Tamás, az egyik legjelentősebb kortárs magyar konstruktivista festő képei. Korábban inkább monokróm volt a világa, most a kék, vörös, a narancssárga is megjelent a geometrikus-absztrakt irányzatba sorolható munkáiban. Életművének ebből az új fejezetéből nyílt kiállítás szombaton Veszprémben a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény Galériájában Ludium pigmentum, azaz Színes játékok címmel. Az utóbbi két-három évben festette ezeket a képeket.”Most egy ilyen nagy széria kijött” – fogalmazott a 83 éves festő a rendhagyó megnyitón, amelyen nem művészettörténész vagy esztéta méltatta a munkáit, hanem hagyták az alkotót beszélni. Nyilván nem véletlenül, mert Konok Tamásról köztudott, hogy legalább olyan élvezet hallgatni, mint a képeit nézni.
Konok-Hetey közös kiállítás az M21-ben
Konok Tamás és Hetey Katalin, Kossuth-díjas képzőművészek tárlatával búcsúzik a Pécsi Galéria Vizuális és Művészeti Műhely az önallóságtól, hiszen hamarosan a Zsolnay Örökség Kezelő Nkft. egyik divíziójaként folytatja működését. Hogy ez milyen hatással lesz a beolvadásnak a galéria művészeti programjára, egyelőre nem tudjuk, ami biztos, hogy ez a kiállítás június 30-ig látogatható az M21 Galériában. Gamus Árpád, a Pécsi Galéria Vizuális és Művészeti Műhely vezetője a kiállítás megnyitója előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy eredetileg csak Konok Tamás műveinek kiállításában gondolkodtak, de amikor elkezdődtek az egyeztetések a művész lakásán a nemrég elhunyt feleségének Hetey Katalinnak munkáit megismerve rögtön egy közös kiállítás körvonalazódott. Gamus nagy sikerű kiállításra számít, ami méltó hattyúdala lesz a 35 évnyi függetlenséget megélt szervezetnek.
Konok Tamás örömét fejezte ki hogy az ország egyik legszebb új galériájában állíthatja ki nagyméretű művet, amelyek ilyen színvonalas körülmények között még ő maga sem láthatott.
Konok Tamás művészetével hamarosan azok a pécsiek is biztosan találkozni fognak, akik amúgy nem nagyon érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt. A Pécsi Kereskedelmi Központ – a közvélekedés szerint igencsak rondára sikerült és a város látképét elrontó – épülete, a mester egy munkájának mintázatával lesz bevonva és így különleges látványt nyújt majd. Az épület energetikai felújítás keretében kapja meg az új ruháját, aminek a tervezését Oszoli Dénes és csapata végezte.
Kiscelli Múzeum – A gondolatmenet struktúrája kiállítás
Templomtér – 2009. július 2 – augusztus 2.
Egy nagyon következetes életmű legújabb műveit sohasem önálló mivoltukban lehet szemlélni, hanem az előzmények, összefüggések láncolatába helyezve. Egy olyan alkotónál, mint Konok, ez különösen fontos, hiszen az egyes közelítési módok, képtípusok kapcsolatai évtizedekre mennek vissza. Egy olyan kiállítás, mint a mostani a Kiscelli Múzeum / Fővárosi Képtár Templomterében, amely szándéka szerint összefoglaló kiállítás, azzal az egyértelmű technikai problémával néz szembe, hogy ez az egyébként rendkívüli tér erre a feladatra, már csak méreteinél fogva, nem alkalmas. Tehát a megoldást más irányban kell keresni: az újabb képeket kell bemutatni, melyek még nem szerepeltek a nyilvánosság előtt, de olyan válogatást összeállítani, amely Konok Tamás korábbi művészetére is reflektál, valamilyen módon az évtizedek képtermésének is szintézise. Ez elvileg nagyon csábító megoldás, hiszen az évtizedes összefüggéseket és folyamatokat viszonylag könnyedén fel lehet tárni, a képi kapcsolatokat, modulációkat pontosan be lehet határolni, csak az marad kérdéses, hogy ezek a kiragadott példák mennyiben jelenítik meg, képviselik az egészet.
Zsolnay galéria: Hetey Katalin és Konok Tamás kiállítása
„Hetey Katalin és Konok Tamás számos kiállítás résztvevője volt már. Sokszor állítottak ki együtt érdekes párhuzamban megjelenítve a két műfaj jellegzetességeit egyéni ízzel, belső tartalommal úgy, hogy mindkét művész autonóm személyiség maradt. Hosszú alkotói pályájuk eredményeivel nemcsak a magyar, hanem az egyetemes művészettörténet részévé is váltak. Mindketten hallatlan precizitással és a technikai tárházak sokaságával oldották meg feladataikat, kutatva a tér és a sík, a mozgás és nyugalom, valamint az idő és tér problematikáját. Ezen a kiállításon különleges élményt adhat majd a látogatónak a kiállítótér nagy tereiben a kiállított 65 festmény és 57 szoborpárbeszéde.”Nagyon modern, nagyon elvont, mégis voltak kedvenceim…Érdemes volt egy vasárnap délutánt rászánni. A festmények hatalmasak – nem is tudom, mekkora műterem kellett ezek megfestéséhez. A szobrok tetszettek jobban, ötletesek, mindenféle modernségükkel együtt, vagy dacára. Egyes részeik mozgathatók, így aztán (aki bátor és hozzá mer nyúlni) átalakíthatja, átszerkesztheti az alkotást.
Néhány a szobrok és festmények sokaságából:
Id. Konok Tamás Don-kanyarban készült fotói a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában
Ellenségkép nélkül címmel idősebb Konok Tamás egykori haditudósító Don-kanyarban készült fotóiból nyílt pénteken kiállítás a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában.
“Jelképes az, hogy Oroszországban, ahol az ortodox egyház mellett a háborúban aratott győzelem az orosz társadalmi lét egyik alappillére, és éppen a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában, amely ennek a győzelemnek a szentélye, itt nyitottunk meg egy magyar kiállítást” – emelte ki az MTI-nek a május 15-ig nyitva tartó rendezvény jelentőségét Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Intézetének igazgatója.
Az is fontos, hogy ezek a képek nem azt mutatják meg, milyen fegyverekkel lőttek a magyar katonák, hanem a hétköznapokat, a doni tájat ábrázolják és azt, milyen körülmények között éltek ott az emberek. 1995 óta, amikor Moszkvában megnyílt a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeuma, ez az első magyar kiállítás, amelyet a doni események 70. évfordulója alkalmából rendeztünk – mondta az igazgató és hozzátette, hogy az orosz fél nagyon pozitívan fogadta a magyar kezdeményezést. Elfogadta azt az üzenetet is, hogy nem egyszerűen csak történelmi dokumentumokról van szó, hanem annak a bizonyítékai ezek a fotók, hogy téves az az álláspont, miszerint minden magyar agresszor volt. A 207 ezer fős második magyar hadsereg katonái, akik közül 215 ezren nem tértek haza, nem a saját akaratukból érkeztek orosz földre – tette hozzá Baranyi András. Vlagyimir Zabarovszkij, a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumának igazgatója is azt hangoztatta: nem az a lényeg, hogy ki, melyik oldalon állt több évtizeddel ezelőtt, hanem az, hogy tiszteljük egymás katonáit, akik annak idején parancsot hajtottak végre. Az igazgató az MTI-nek elmondta: Konok Tamás alkotásaiból kitűnik, mennyire objektív, békés ember volt, aki nem a vért, és az agressziót, nem a harcokat és a halált kereste, hanem azt a háborút mutatta meg a hátországban, amilyen az valóban volt. Érzékelhető, hogy jó volt az emberekhez, mert a fotókon sokan mosolyogtak, természetesen viselkedtek, elengedték magukat.
Barcsay mester és tanítványai: Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás
A Barcsay Jenő Művészeti Alapítvány, Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay-jogutódok jóvoltából 2013. december 4-én kiállítás nyílt az Intézetben Barcsay Jenő és tanítványainak műveiből. A vendégeket dr. Preiszinger Andrea belgyógyász szakorvos köszöntötte, aki orvosi tanulmányainak felidézése kapcsán beszélt Barcsay Jenő: Művészeti anatómia című könyvéről. Kónya Ferenc a Barcsay Jenő Művészeti Alapítvány célkitűzéseiről, valamint a vándorkiállítás létrejöttének körülményeiről beszélt a jelenlévőknek, Molnár Péter képzőművész pedig a mester és tanítványainak kompozíciós világába vezette be a megnyitó hallgatóságát. A megnyitón közreműködtek az Intézet hallgatói: Carolina Luis (Portugália) és Laia Tur Saura (Spanyolország).
A kiállítás csak előzetes bejelentkezés után tekinthető meg 2014. január 10-ig.
Szépművészeti Múzeum – A digitális agy anatómiája
2010_35 Az elektronikus agy anatómiája I. – 200x180cm – Akril,vászon
2014. június 26. – szeptember 7. Konok Tamás kabinet kiállítása a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének egyik első emeleti termében Hans Beltingnek, a világhírű német művészettörténésznek a művészettörténet végéről értekező gondolataira reflektál. Az eddig megrendezett tíz kabinet kiállítás közül az elsőhöz, Jovánovics György szobrászművész kiállításához maga Belting professzor írt katalógust. Könyvei itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt meghatározó jelentőségűek.
Hans Belting A művészettörténet vége. című kötetében a következőket írta: „A komputer […] a múzeum szerepének átgondolására is késztet – a számítógép képes mindent gyűjteni (tárolni), amennyiben megfosztja a testi egzisztenciájától mindazokat a dolgokat, amelyeket egy múzeum gyűjt (és kiállít). Ily módon a múzeum és a számítógép termékeny ellentmondásba kerül egymással. A múzeumban a testtel rendelkező kiállítási tárgyak helyének megtapasztalásáról, illetve a tárgyak származásának és közvetítettségének idejéről van szó, míg a számítógépben a képek hely nélkül és időtlenül vannak jelen, és ennek köszönhetően testetlen információkká is változhatnak.
Ludvig Múzeum – Konok Tamás retrospektív kiállítása
A Ludvig Múzeum 1995. október elején rendezte meg Konok Tamás festőművész átfogó kiállítását, mely Budapesten ilyen formában még nem volt látható. Ezzel a geometrikus absztrakt művészetnek a múzeum állandó gyűjteményéből lényegében hiányzó aspektusát dolgoztuk fel, folytatva a közelmúltban megkezdett hasonló jellegű kiállítások sorát. Konok Tamás ma már javarészt itthon él, a hazai közönség számára azonban még mindig kevésbé ismert, mint a párizsi és zürichi tárlatlátogatók számára, ahol az elmúlt évtizedeket töltötte. Korábban egy kisebb tárlatát a Vasarely Múzeumban láthatták az érdeklődők 1991-ben, de a ’95-ös kiállítás volt a művész első legjelentősebb magyarországi bemutatkozása fontos régi munkákkal és a legfrissebb alkotásokkal.