Az emberek általában nagy örömet éreznek a színek láttán – írja Goethe Színtanában. A szemnek éppúgy szüksége van rájuk, mint a fényre. Gondoljunk arra a felüdülésre, mikor borús napon a táj egy részletére rásüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket. Kiszínesedtek Konok Tamás, az egyik legjelentősebb kortárs magyar konstruktivista festő képei. Korábban inkább monokróm volt a világa, most a kék, vörös, a narancssárga is megjelent a geometrikus-absztrakt irányzatba sorolható munkáiban. Életművének ebből az új fejezetéből nyílt kiállítás szombaton Veszprémben a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény Galériájában Ludium pigmentum, azaz Színes játékok címmel. Az utóbbi két-három évben festette ezeket a képeket.”Most egy ilyen nagy széria kijött” – fogalmazott a 83 éves festő a rendhagyó megnyitón, amelyen nem művészettörténész vagy esztéta méltatta a munkáit, hanem hagyták az alkotót beszélni. Nyilván nem véletlenül, mert Konok Tamásról köztudott, hogy legalább olyan élvezet hallgatni, mint a képeit nézni.
„Az ember öreg korára felszínesedik” – mondta Hegyeshalmi Lászlónak, a Művészetek Háza igazgatójának a kérdéseire válaszolva, ami akár szójátékként is felfogható: (fel)színesedik.
„Visszagondolva az eltelt időre, igazán a pozitívum marad meg, amire az ember jó érzéssel gondol vissza.” Neki igazán van mire visszaemlékezni, hiszen nagyon gazdag életút áll mögötte, Bernáth Aurél tanítványa volt a főiskolán, 1959-től a 90-es évekig Párizsban illetve Zürichben alkotott, majd Budapesten is berendezett magának egy műtermet. Párizs hatására alakult ki az absztrakt stílusa. A hatvanas évek elején amit ő megismert, az még a régi Párizs volt, még élt Picasso, de már elkezdődtek Yves Klein polgárpukkasztó akciói.
Azért ne gondoljuk, hogy azonnal megütötte a főnyereményt, amint kiköltözött. Most ezen a megnyitón nagy adag humorral elmesélte, kezdetben milyen nyomorban élt a külvárosban egy bérház padlásán, ahova egy újságpapír raktárból lehetett létrán fölmászni. Pechjére, az első vásárlója egy másfél mázsás műgyűjtő hölgy volt, Madam Zsu, De Gaulle egyik titkárnője, aki beszorult a padlásnyílásba és egy klosár segítségével csak nagy nehézségek árán tudták kiszabadítani.
Konok Tamás annak kapcsán, hogy most tanít a budapesti Műegyetemen, megemlítette, hogy ő még Füst Milántól tanult esztétikát. Tőle hallotta, hogy nem kell görcsösen igyekezni, túlzottan figyelni. A dolgok megértéséhez, akárcsak az alkotáshoz is laza lélekre van szükség. Ezt azért is nagyon érdekes éppen tőle hallani, mert képeinek tartalma mérnöki rációval lehűtött anyag, értelemmel átvilágított szerkezeteket fest.
