Konok Tamás:Vonalmozágások című emlékkiállítás a Molnár Ani Galériában

2020. 12. 17. – 2021. 04. 30.

Konok Tamás Vonalmozgások című kiállítása azzal a fájdalmas ténnyel párosul, hogy a művész már nem lehet jelen a tárlat megnyitásán. Konok a geometrikus absztrakció doyenje volt, a hazai és a nemzetközi szakma elismerésének örvendett. Művészete szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz, a közép- és kelet-európai geometrikus absztrakt és konstruktivista tendenciákhoz.

A Molnár Ani Galéria válogatása az európai képzőművészet vonal-esztétikájának hagyományára épülő, Konok által egyénivé tett képi struktúrák bemutatására, a különböző alkotói korszakok összefüggéseinek láttatására vállalkozik – a kiállítótér léptékénél fogva a teljesség igénye nélkül – a hatvanas években született kollázsoktól és monotípiáktól kezdve egészen az ezredforduló után készült alkotásokig. Az emlékkiállítás egyben a Molnár Ani Galéria 60. kiállítása.

Az 1959-től a hetvenes évek első feléig tartó alkotói időszakban Konok absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, melyet 1975-től ténylegesen absztrakt, fokozatosan tisztuló, síkra és vonalra, lényeges képi elemekre épülő képszerkezetekben folytat a német–svájci művészet, a zürichi konkrétok és az École de Paris geometrikus absztrakciójának hagyományára támaszkodva. Konok motívumkészletét folyamatosan variálja, kompozícióit több változatban festi meg. A graphidionnak nevezett képtípus alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. Olyannyira, hogy ezekhez a sémákhoz még a kétezres évek környékén is visszatér (Graphidion, 2008). A kísérletező eljárás, a formák viszonyainak tapasztalati úton való feltárása, motívum- és kompozícióvariánsok a késöbbi alkotói periódusban is jellemzők.

A gondolati tartalom a folyamatszerűséget sejtető el- és kimozdulásokon, egyensúlyi helyzeteken, de főleg diszpozíciók megjelenítésein keresztül érzékelhetők ebben az időszakban (Accent jaune, 1977). A képi elemek nem a szimmetria és ismétlődő ritmus alapján szerveződnek, hanem a „motívumkoncentráció” határozza meg azokat: egy fő motívumot, sokszor még tárgyi asszociációkat keltő, és így a figurativitás és absztrakció határán álló alakzatot emel ki a művész (Extension, 1975).

Konok a nyolcvanas évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak. Képeinek alkotóelemei közé jelrendszerek, főként az írás kerül bele a megnyitott tér és mozgások érzékeltetésével összekapcsolódva. Ezen időszakban sem mond le a motívum- és kompozícióvariánsokról, azokat kis- és nagy léptékben, grafikai és festészeti technikákkal egyaránt megvalósítja (Vert, 2011). A kiállításon a téri vizsgálódásokat, a horizontálisan tagolt piramismotívum variációit kis méretben, kartonmunkákon, az ún. „mikroludiumokon” keresztül mutatjuk be. Az életmű egészét tekintve érvényes Konok Tamás művészetében az, hogy az absztrakció nyelvén belül maradva a létezés, egzisztencia témakörébe utalja alkotásait és kiemelt figyelmet szentel a vonal és tér, jelrendszerek és vizuális toposzok együttes vizsgálatára.

Kurátor: Boros Lili művészettörténész

 

Születésnap

Konok Tamás születésnapján, 2021. január 9-én az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén emlékeznek meg a művészről barátai és pályatársai.

Résztvevők: Fabényi Júlia, Fabiny Tamás, Galambos Ádám, Klimó Károly, Matzon Ákos, N. Mészáros Júlia, Pataki Gábor, Radnóti Sándor, Spiró György, Szipőcs Krisztina.

A felvétel a Ludwig Múzeumban megrendezett Vers l’infini című Konok Tamás életmű-kiállításon készült.

Vers L’ifini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban

2021. Január 30 – 2021. Április 11.

 

Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A rendkívüli helyzet miatt a tárlatot szeptemberről decemberre halasztottuk, és a tervezett 2020. december 10-i megnyitóra a falakra került Konok Tamás több mint száz alkotása. A válogatás azonban a legutóbbi járványügyi intézkedések miatt nem nyithat ki, leghamarabb január 12-től lesz látogatható.

Több mint fájdalmas számunkra, hogy az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett Konok Tamás nem érhette meg a kiállítás megvalósulását, amelyre ő maga új művekkel, barátai pedig ünnepi programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel készültek. Az esemény így olyan emlékkiállítássá alakult, mellyel Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tisztelgünk, a „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” cím alatt, a művész egyik művének címét kölcsönözve.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeztek kisebb-nagyobb válogatásokat Konok Tamás életművéből, és ahogy a korábbiak, ez a kiállítás sem vállalkozhatott a több mint négyezer darabot számláló, hét évtizedet átölelő oeuvre teljes áttekintésére, csupán felvillantja az egyes korszakokat, a jellemző műtípusokat, témaköröket. A tárlat anyagát a művész műterméből, az ő közreműködésével válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es és 2010-es években készült munkákra, melyek formai változatosságukkal, markáns színvilágukkal a művész kiapadhatatlannak tűnő életkedvét és alkotóerejét bizonyították. A kiállítás nagyobbik felét ezek a nagyméretű, összegző szándékú, ugyanakkor új utakat kereső képek teszik ki.

Egy kisebb válogatás az ötvenes években készült, természetelvű festményekre, majd a hatvanas évek útkereső kollázsaira és grafikáira fókuszál, melyek Párizsban történő 1959-es letelepedése után készültek. Konok művészete a hetvenes évektől kezdődően fokozatosan letisztult, és kialakította jellegzetes, a vonalak rendjén és a színek egyensúlyán alapuló geometrikus festészetét, melyek jellemző képtípusa az ún. Graphidion. A nyolcvanas évekről kezdődően ismét új képformákat, térszerkezeteket, képarchitektúrákat kísérletezett ki. Konok Tamás művészetének tárgya nem a valóság, hanem a természet belső rendje és mozgásai. Képein a láthatatlant, az anyagtól elszakadó ideát kívánja láthatóvá tenni. Életművének csúcspontjai azok a végsőkig redukált, az anyagi valóságon túli rendet felmutató képek, melyekben szellemi tisztaságra való törekvése, a transzcendens iránti nyitottsága nyilvánul meg.

A kiállítás részeként Konok Tamás kisméretű vázlataiból és grafikáiból, az ún. Mikroludiumokból egy gazdag szelekciót tekinthetnek meg a látogatók , melyek a budapesti Bibliamúzeumban voltak láthatók 2015-ben. Két teremben újra bemutatjuk azt a Vásárhelyi Tamás biológussal közösen rendezett interaktív múzeumpedagógiai kamarakiállítást is, amely 2019 nyarán a Deák 17 Galériában nyílt Tér – mozgás – játék címmel. Levetítjük továbbá a Konok Tamásról Graphidionok címmel készült 2019-es portréfilmet is.

A kiállítás kurátora: Szipőcs Krisztina.

A tárlat a korlátozások feloldása után lesz látogatható.

Ludwigmuseum.hu

Sine loco et anno

      

Sine loco et anno – Fájdalommal tudatjuk, hogy Konok Tamás 2020. november 20-án hajnalban hely- és idő nélküli szférába távozott. Koncepciózus, professzionális alkotói tevékenysége, intellektusa és személyisége pótolhatatlan hiányt jelent. Művészete megkerülhetetlen a magyar és európai geometrikus absztrakt festészet történetében, síkra és vékony vonalra épülő képszerkezete egyedi, csak rá jellemző hangot kölcsönöz művészetének.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállítása, reptrospektív tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.

Művészetének korai, 1959-től a hatvanas évekig tartó időszakában absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a képtér és a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, amelyet később, 1975-től ténylegesen absztrakt, a konstruktivizmus hagyományán nyugvó kompozíciókban gondol tovább. Motívumkészletét variálja, különböző elemeket kapcsol össze és több változatban festi meg. Kompozícióinak alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. A kilencvenes évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak.

Konok Tamás 90 éves volt, a Molnár Ani 2019 óta képviseli. A Ludwig Múzeum és a Molnár Ani Galéria életműkiállítására készült. Tamás felejthetetlen személyiségét örökre megőrizzük.

 

                                                                                              Boros Lili művészettörténész

Műcsarnok – családtörténeti kiállitás

Július 29-én, szerdán nyílik a Műcsarnokban a SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás.

A tárlaton egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő, a Molnár Ani Galéria által képviselt Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást. A tárlat október 25-ig látogatható.

Konok Tamás 90 éves

A 90 éves Kossuth-díjas Konok Tamást a Bárkaonline folyóirat is köszöntötte a címlapon és a belíven a művész mintegy húsz művével, valamint Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos egy-egy tanulmányával.

ART+TEXT BUDAPEST – noir et blanc

Az ART+TEXT BUDAPEST szeretettel meghívja Hetey Katalin és Konok Tamás  noir et blanc című kiállításának megnyitójára 2017. szeptember 6-án (szerdán) 19 órára.

A kiállítást megnyitja Franciaország magyarországi nagykövete, Őexellenciája Eric Fournier úr

Az Art+Text Budapest galéria nagy örömmel mutatja be a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjának, Konok Tamásnak (1930–) és a geometrikus szobrairól ismert Hetey Katalinnak (1924–2010) alkotásait. A  noir et blanc  címet viselő kiállítás a Párizs–Zürich–Budapest háromszögben megszülető két párhuzamos életműből válogat. Célja a több mint fél évszázadon átívelő két pályaív fekete-fehérre hangszerelt állomásainak végigjárása: a korai arte povera szobroktól és monokróm reliefektől kezdve, a gipsz objekteken és mobil plasztikákon át, a redukált jelformákig és a geometrikus festői struktúrákig. Magyarországon soha be nem mutatott művészettörténeti ritkaságok a ’60-as évekből és két kiérlelt, Párizsban fogant, mégis hazatért gazdag absztrakt életmű – feketén-fehéren.

old-1971-zurichMegtekinthető: 2017. szeptember 7. – szeptember 29.
Nyitva tartás: kedd-péntek: 12:00-18:00
1054 Budapest, Honvéd utca 3.

Natura Naturata – Zalaegerszeg

A Keresztury Dezső VMK- Gönczi Galéria tisztelettel meghívja Önt
2017. január 20-án, pénteken 17.00 órára

Konok Tamás a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára.

Köszöntőt mond: Vadvári Tibor alpolgármester, Katona György mérnök-közgazdász. A tárlatot megnyitja: Spiró György Kossuth-díjas író. Közreműködik: Egerszeg Vonósnégyes

A kiállítás 2017. február 18-ig tekinthető meg.

Nyitva keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig
Cím: Zalaegerszeg, Landorhegyi u.21.

zalaegerszeg_0099 zalaegerszeg_0098 zalaegerszeg_0092 zalaegerszeg_0090 zalaegerszeg_0078 zalaegerszeg_0061 zalaegerszeg_0059 zalaegerszeg_0056 zalaegerszeg_0034 zalaegerszeg_0031

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teremtett képek – Interjú a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjával, Konok Tamással

Interjú a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjával, Konok Tamással. A konkréttól a megfoghatatlanig, a gazdag életműtől a közfelháborodásig.

Bernáth Aurél és Berény Róbert tanítványaként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Rövid időre tervezett párizsi ösztöndíja évtizedekre odakötötte, Párizsban telepedett le a ma már újra Budapesten élő művészt. A Párizs–Zürich–Budapest háromszögben élő és alkotó Konok Tamás festőművésszel szentendrei Natura Naturata kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Konok Tamás a Natura Naturata című kiállításán, 2016, MANK Galéria, Szentendre

A ’90-es évek közepén az Ernst Múzeumban rendeztek alkotásaiból egy retrospektív kiállítást, bemutatva addigi életművét. Az eltelt húsz év jelentős változásokat hozott művészetében…
Olvassa tovább…

Vasarely – szerigráfiák és multiplikák

Sok szeretettel meghívjuk Önt és barátait a Vasarely szerigráfiák és multiplikák című kiállítás megnyitójára 2016. július 27-én 19 órára 
A kiállítást megnyitja / Konok Tamás, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész

A tárlat kurátora / Orosz Márton 
A kiállítás megtekinthető / 2016. július 27. – október 30. Helyszín / Vaszary Galéria (Balatonfüred, Honvéd u. 2–4.)

w1
w2

Natura Naturata kiállítás – Szentendre

A kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának, Konok Tamásnak nyílt egyéni kiállítása Szentendrén, a MANK Galériában. A 86 éves mester a Nemzet Művésze, a francia Nemzeti Érdemrend lovagja, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, címzetes egyetemi tanár.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Konok a főiskola elvégzése után – ahol Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak a mesterei –, 1960-ban Párizsban telepedett le, ahol közvetlenül bekapcsolódhatott a nyugat-európai művészeti élet vérkeringésébe. Arról, hogy hogyan is maradt Párizsban, ő maga így mesélt egy, a Heti Válasznak 2005-ben adott interjúban: „Lejárt a vízumom, és visszavonták az útlevelemet. Huszonnégy óra alatt kellett eldönteni, hogyan tovább. Ígérték, hogy újra megkapom a vízumot, csak menjek haza, de nem hittem nekik. Azóta sem derült ki, hogy miért akarták, hogy hazajöjjek. Kint maradtam, ami nem volt egyszerű, lejárt vízummal és olyan útlevéllel, aminek minden oldalára bepecsételték, hogy érvénytelen. Menedékjoggal menekült lettem, 1970-ben pedig francia állampolgárságot kaptam.”

A Konok Tamás művészetét mai napig is meghatározó geometrikus absztrakt ábrázolás az 1960-as évek végén bontakozott ki, amelynek ő a líraibb, oldottabb kifejezésmódját hozta létre. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülzárt forma, a tér és a színek; kompozícióiban ezek harmonikus elrendezésére törekszik. Miközben a ’60-as évektől monotípiákat és építészeti elemekhez kapcsolódó reliefeket is készít, művészete az utóbbi két évtizedben tovább haladt a lényegre koncentráló, reduktív festészet irányába.

Fotó: Csákvári Zsigmond

„Ezen a – ha lehet így nevezni – új konstruktivizmuson kívül jó tizenöt-húsz éve érdekel az ezoterika, a misztikum, valami olyasmi, ami nem köthető a matériához. Izgat a születés, az elmúlás pillanata, az anyagi világ tér- és időbeli végtelensége. Közben érzem a kreáció mozgató erejét is. Magamnak szeretek festeni. Nem tudom, merre tart a vizualitás, hogyan változnak a valóság rögzítésének módjai, lehetőségei. Azt hiszem, furcsa korban, óriási változások pillanatában élünk” – mondta a már idézett interjúban a festő, aki a folyamatos nemzetközi jelenlét mellett 1980-tól rendszeresen kiállít Magyarországon is.

A mostani, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) Galériájában rendezett tárlat válogatás az elmúlt évtizedben született festményekből, fő különlegessége pedig az a sorozat, amely a művész eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető. A július 24-ig nyitva tartó kiállítás címe – Natura Naturata – utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.

Cikk forrása : http://valasz.hu/kultura/menedekjoggal-maradt-parizsban-a-hires-magyar-festomuvesz-119364

 

 

Olvassa tovább…

Natura Naturata kiállítás

2012_9  Piramidal III. - 50x40cm - Akril,vászon

Pyramidal

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és hozzátartozóit
Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára a MANK Galériába 2016. június 30-án, csütörtökön 18 órára.

Köszöntőt mond: Dr. Hóvári János főigazgató Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.

A kiállítást megnyitja: Alföldi Róbert rendező és színművész A kiállítás kurátora: Szepes Hédi művészettörténész Cím: Szentendrei Régi Művésztelep, Szentendre, Bogdányi utca 51.

A kiállítás megtekinthető: 2016. július 24-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között.

Bethlen 120

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium mai épülete 120 éve épült. Ebből az alkalomból „Nagy Ország, nagy Idők, – Nagy tettek” címmel emlékkonferenciát szerveztek pénteken, az Ótemplomban.

http://promenad.hu/cikk/bethlen-120-167057

A konferencián előadások hangoztak el az építés történetéről és alkotóiról, Sándy Gyula építészről, Szeremlei Sámuel lelkipásztorról. Vendégként jelent meg Sándy Gyula unokája, Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, a Nemzet Művésze, valamint ugyancsak építész dédunokája. Olvassa tovább…

(J)ÖsszMűvész?

Április 16-án World Voice Day – A Hang Világnapja rendezvény keretein belül megrendezésre kerül a (J)Összművész? program. Bővebb információk az alábbi linkeken olvashatóak:

Részletes program: http://www.opera.hu/…/world-voice-day-a-hang-vilagnapja-20…/

Jegyinformáció: http://www.opera.hu/v/jegyinformacio

Szeretettel várjuk Önöket az Erkel Színházba! Házigazda: Bátori Éva, az Operaház szopránénekesnője
Hetedik alkalom: 2016. április 16., 16:00
Helyszín: Erkel Színház, I. emelet

Jegyár: 2.000 Ft/fő

KONOK – Ludium Pigmentum

S. T.  2013 / 72, vászon, akril; 50x40 cm

S. T. 2013 / 72, vászon, akril; 50×40 cm

A Városi Képtár és a Székesfehérvári Művészek Társasága szeretettel meghívja Önt és barátait KONOK TAMÁS Kossuth-díjas festőművész LUDIUM PIGMENTUM című tárlatára  2016. február 26., péntek 18 órára 

A kiállítást megnyitja Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténészek. Kurátor Szegedi Csaba festőművész. Közreműködnek a Hermann László Zeneiskola növendékei

A kiállítás megtekinthető április 1-ig, kedd–péntek, 10–18 óráig

PELIKÁN GALÉRIA Székesfehérvár, Kossuth utca 15.

www.fehervarart.hu
www.deakgyujtemeny.hu

Olvassa tovább…

(J)ÖSSZMŰVÉSZ? sorozat: Konok Tamás

Folytatódik Bátori Éva nagy sikerű talk-showja, ezúttal az Erkel Színház Nagybüféjében!  Az évad második felében Bátori Éva más művészeti ágak képviselőit is beszélgetésre invitálja: olyan hangszeres muzsikusokat, akik egyben képzőművészek is, illetve olyan képzőművészeket, akik muzsikálnak vagy rajongva szeretik az operát, a komolyzenét. Számos meglepetésvendég mellett Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész is elfogadta a meghívást.

Konok-opera

A zenés-beszélgetős program végén kávé és a meghívott művész kedvenc süteménye mellett kötetlen beszélgetésre is sort kerítünk.

Házigazda: Bátori Éva
Időpont: 2016. április 16., 16:00
Helyszín: Erkel Színház, Nagybüfé 
1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.
Jegyár: 2.000 Ft/fő

Jegyek igényelhetők a menyhartjulia@opera.hu e-mail címen, megrendelését visszaigazoló e-mailben véglegesítjük. Rendeléskor az üzenet tárgyában kérem, tüntessék fel a „JÖSSZMŰVÉSZ” jeligét.

OPERA JEGYPÉNZTÁR
1061 Budapest, Andrássy út 22. Telefon: +36 1 353 0170 Nyitva tartás: mindennap 10:00-20:00

ERKEL JEGYPÉNZTÁR
1087 Budapest II. János Pál pápa tér 30. Telefon: +36 1 332 6150 Nyitva tartás mindennap 10:00-20:00

Biblia Múzeum – Radnóti Sándor: A boldogság ígérete

Kiallitas_Biblia-4Száz évvel ezelőtt Kazimir Malevics olyan képeket kezdett festeni, amelyeket szuprematistáknak nevezett. Ezek a munkák radikális következtetéseket vontak le a kubizmusból, megszakítottak minden kapcsolatot a naturával, tisztán geometrikus formákat ábrázoltak vagy pontosabban egymáshoz kapcsolódó, tisztán geometrikus formák voltak, s jelentésük önmagába záródott.

Mondják, ezzel indult az absztrakció. Ha egy kép erőket, struktúrákat, forma- és színviszonyokat jelent, akkor e jelentés elvontságában mindannyian egyesülhetünk, hiszen nincsen tradíció, amelyben benne állnánk, amelyet el kellene sajátítanunk, vagy amely éppenséggel távol áll tőlünk.

Az 1915-ös fekete téglalapba fúródó kék háromszög jelentésén – önmagán kívül – nem kell törnünk a fejünket, de éppen mert ilyen egyszerű ez, csak kis időnek ell eltelnie, hogy megjelenjék a hasonló szerkezetben a harsány jelentés – El Liszickij: A vörös ékkel zúzd szét a fehéret.

Minden tradícióvá válik, a tradíciómentesség utópiája is. Száz év lepereg, s itt vannak előttünk a falakon a szuprematista képalkotás kései utódai. Ezek a kis képek is tiszta geometrikus formákat illesztenek egymáshoz, s ha a néhány kiállított nagy képhez fordulunk, akkor azt is látjuk, hogy mesterüktől – ahogy annak idején Malevics mérföldkőnek számító Fekete négyzetétől – a színektől való elvonatkoztatás sem idegen. Olvassa tovább…

A Biblia Múzeum – Konok Tamás : MIKROLUDIUMOK

MicroludiumokA Biblia Múzeum szeretettel meghívja Önt Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Mikroludiumok c. kiállításának megnyitójára

2015. szeptember 24-én, (csütörtökön) 17 órára. A kiállítást RADNÓTI SÁNDOR esztéta nyitja meg.

A kiállítás megtekinthető 2016. február 12-ig. (H-P. 10-19 óráig) A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Biblia Múzeuma 1092 Budapest, Ráday u. 28. Tel.: +36 1 218-0266/161

www.bibliaskonyvesbolt.hu

A hely szelleme – Konok Tamás pályája Zürichtől Budapestig

old-1952-győr2008 tavaszán a győri Városi Művészeti Múzeumban volt látható először Konok Tamás nemzetközi alkotásokból álló gyűjteménye. Az anyag eddig nemcsak a szakma előtt volt rejtett, maga a művész is nemrég, párizsi otthona rendbe rakása során ismerte fel, milyen különleges műtárgyegyüttes tulajdonosa. A művek egyaránt mesélnek a külföldi művészbarátokról és Konok pályájáról. A festő a közelmúltban az Ernst Múzeumban retrospektív kiállítással, az AL Galériában pedig új műveinek bemutatásával jelentkezett. A nagy áttekintő tárlat fél évszázadot ölelt fel, hiszen a válogatás az ötvenes évek még ábrázoló műveitől kezdve, a korábban Székesfehérvárott önálló katalógussal kiállított montázsokon át, a mai geometrikus festményekig nyúlt. Milyen közös nevezőt lehet találni egy ilyen pályaívnek? A kiállítás a helyés időbeli kondícióktól való függetlenséget, a művészet magasabb minőségének keresését hangsúlyozta a Sine loco et anno címmel is. Ám Konok életében nagy szerepe volt a szerencsés időpontban, jó helyszíneken szerzett impulzusoknak, tapasztalatoknak. Erről beszélgettünk vele budai műtermében. Találkozásunknak apropót kölcsönzött az is, hogy (GáyorTibor, Mauer Dóra, Haraszty István, Nádler István, Hetey Katalin, illetve a Párizsban élő Molnár Vera és Nemes Judit mellett) Konok alapító tagja a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületnek, amely a nonfiuratív, strukturális-konkrét művészetet mutatja be az óbudai Vasarely Múzeumban, és gondoskodni kíván művésztagjai életpályájának alaposabb feldolgozásáról, különös tekintettel az idehaza kevésbé ismert, gyengébben dokumentált külföldi időszakokra.  Konok gyűjteményének katalogizálása, győri kiállítása is ebbe a programba illeszkedik, hiszen az Egyesületbe tömörült magyar alkotók nemzetközi kontextusának elrajzolását példázza. Beszélgetésünket Konok életpályáján belül ezért is elsősorban a nemzetközi vonatkozásokra összpontosítottuk.

Olvassa tovább…

Ars Dictandi – kiállítás 2010

panorama-konok-big
Konok utolsó években készült geometrikus-zenei absztrakciói a mögötte álló évtizedek művészeti tanulságainak összegezései. A végtelenséget, az időnélküliséget érzékeltető képstruktúrák a korábbi, materiális-konstruktív világból a spirtuális festészet felé haladás benyomását erősítik. A galéria a művész legutóbbi évben készült munkáiból mutat be válogatást, az ars dictandi – szerkesztett művészet – szellemiségét reprezentálva.

Olvassa tovább…

P. Szűcs Julianna: Konok magabiztos önazonossága

1988_47  Aquarell-relief - 14.5x13.8cm - Aquarelle,relief,papír

Konok Tamás festőművész kiállításai: Ultima Realita, Aulich Art Galéria, 2010. március 8. – április 8.; Ars Dictandi, Klauzál 13 Galéria, 2010. március 19. – május 7.)

Paraméterek. Úgy alakult, hogy márciusban egyszerre látható Konok Tamás két kiállítása Budapesten. Az egyik Ars Dictandi címmel nyílt meg a Vince Kiadó által működtetett Klauzál 13 Galériában, a másik Ultima Realita címmel a Hamilton cég által finanszírozott Aulich Art Galériában. A két műcsoport születését körülbelül negyven év választja el. A Klauzálban többségükben olyan festmények láthatók, amelyeket mesterük az utóbbi időben alkotott. Az Aulichban pedig azok, amelyek a párizsi emigráció első éveiben keletkeztek. Az alagsorban néhány olyan művet is bemutattak, amely megmagyarázza az emigráns lét választását.

Olvassa tovább…

Hamis műtárgyak karanténban ? – Konferencia a műtárgyhamisítás ellen

 

hamis-2hamisitasellen_logoA Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja „Hamis műtárgyak karanténban? – Új utakon a műtárgyhamisítás ellen” címmel november 20-án egész napos konferenciát szervezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának székházában. A konferencia védnökei L. Simon László kultúráért felelős és Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárok voltak.

A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja az elmúlt évben alakult és egyéves belső műhelymunka után ezzel a tanácskozással lépett ki a szélesebb szakmai nyilvánosság elé. A rendezvényt a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte, jelezve, hogy sokakat érintő, nemzetgazdasági, ágazati és mikroszinten is egyre nagyobb károkat okozó jelenségről van szó. Az előadók és a közel másfélszáz főnyi közönség soraiban a műtárgyhamisítás témájában érintett valamennyi terület, az illetékes állami szervek, a közgyűjtemények, a műkereskedők és műgyűjtők, a bűnüldöző szervek képviselői és művészek is ott voltak. Ugyanez a sokszínűség jellemzi egyébként magának a munkacsoportnak az összetételét is, kifejezésre juttatva, hogy a hamisítás elleni harcban az érintett területek képviselői között hatékony információ- és tapasztalatcserére, koordinált fellépésre van szükség.

Olvassa tovább…

Beszélgetés a szent művészetről

evangelikus-11Konok Tamás és Fabiny Tamás párbeszéde a Budavári Önkormányzat aulájában

Az Ars Sacra rendezvénysorozat keretében Konok Tamás Kossuth-díjas festő és Fabiny Tamás püspök ültek a budavári önkormányzat asztalához, hogy a teológia szellemi és a képzőművészet anyagi Isten-keresésében megtalálják a közös nevezőt. A modern „sacra conversazione” hátterét a festő kiállítása adta, amelyet a kommunista diktatúra által lerombolt Mária Magdolna templom tornyában rendeztek be.

Nem a középkori megszentelt hely szakralizálja a műveket, ám a hely szelleme hatott a kiállítás rendezésére is: a mindezidáig önállóan bemutatott absztrakt művek a középkori oltárokat idéző diptichonokként, triptichonokként kerültek a falakra. Hogy a sötét-színes, a lefelé-fölfelé, a statikus-mozgalmas ellentétek által szervezett képpárok hátterében valóban ott van-e az Ószövetség és az Újszövetség teológiai párhuzama, vagy ez csak a szemlélőben megszületett asszociáció-e, nem tudom. Az viszont nyilvánvaló, hogy bármi legyen is a festő szándéka, hitbéli háttere, keresése vagy bizonyossága, a kérdés és a válasz is bennünk születik meg.

A teológus és a festő is erre jutott beszélgetésében. A szenthez, a szakralitáshoz közelítő vágy belénk van kódolva. Keresés, kutatás, az önismeret fejlesztése segítenek ahhoz, hogy megtaláljuk. És a kegyelem. Ahogy Weöres Sándor fogalmaz: „Én keresem a hitemet: a hitem is majd megtalál.” Az időtől és a tértől – anyagi világunktól – független tapasztalatok vezetnek a transzcendens felé.

Szöveg: Zászkaliczky Zsuzsanna, fotó: Kónya Ferenc

 

 

Konok Tamás volt a budavári szabadegyetem előadója

evangelikus-6A Budavári Evangélikus Szabadegyetem második évadának utolsó előtti előadója Konok Tamás Kossuth díjas festőművész volt április 6-án. A Szakralitás és gyógyító erő a kortárs művészetben című előadás rendhagyó módon beszélgetés formájában történt, aminek moderálásában az est házigazdája, dr. Fabiny Tamás püspök működött közre. A szabadegyetemi előadás oldott és vidám hangulatban telt. A művész sokat beszélt pályájáról, életéről. Forrás: eszak.lutheran.hu, szöveg és fotó: Horváth-Hegyi Áron

evangelikus-8Konok Tamás már gyermekként vonzódott az absztrakt alakzatokhoz, aminek kialakulásában építész nagyapja nagy hatát gyakorolt rá. Saját bevallása szerint festővé Párizsban vált, ahol évtizedekig élt és alkotott. Korán megmutatkozó tehetségét és munkabírását mutatja, hogy huszonhét éves korában már önálló kiállítása nyílt Párizsban. Mára a magyar festészetben a geometrikus absztrakció meghatározó képviselőjévé vált.

A művész meggyőződése, hogy mindenkinek van talentuma, ezt azonban gondosan ki kell művelni, ha valaki művészi szinten szeretné tehetségét kamatoztatni. Egy mű akkor jó, ha van egy belső mágneses vonzása – ami szinte vágyat kelt a szemlélőbe, hogy időnként újra közelébe kerülhessen.

Az előadás hanganyaga itt hallgatható meg.

Olvassa tovább…

Sine loco et anno – Ernst Múzeum 2006

book-sinelocoSine loco et anno – eredetileg filológiai kifejezés, olyan műtárgyak és írásművek esetében használják, melyek keletkezésének nem tudjuk a helyét és dátumát. Konok műcímként a szokott helyéhez képest „egy sorral feljebb írja”, így a hiányzó adat jeléből tényleges adat lesz. Épp hogy hely és időpont követi, például: 1990 37×32, akril, vászon; Vass László-gyűjtemény. Kiállításcímként olyan fiktív műélvezői pozícióba invitálja a nézőt, amelyben elfeledkezik a művek akaratlanul is tudomására jutott kontextuális, tárgyi, anyagi meghatározottságairól (pl: Ernst Múzeum, Budapest, 2006. április 13.–május 3., a művész 75. születésnapja, jeles XX. századi életműveket bemutató sorozat),1 és ezeken felülemelkedve a tiszta látvány esztétikai minőségeit tekinti. A néző viszont nem mindig teszi meg azt, amire kérik, és lehet, hogy épp a kijelölttel ellenkező úton indul.

Konok Tamás retrospektív kiállításának, hasonlóan a munkáit ismertető írásokhoz, 2 ugyanis van egy hangsúlyos – bár nem szigorúan kronologikus narratívája: az ábrázoló festészettől a kollázs intermezzóján keresztül a geometrikus absztrakció apoteózisa felé mutató ív. Az „apoteózist” képviselő nagyméretű festmények az Ernst Múzeum üvegtetős, illetve nagytermében láthatók, „az eszményi, spirituális tisztaság” igényétől eltérő, de a teljes életmű reprezentációjához mégis szükséges kollázsok és grafikák pedig a kisteremben és a nagyterem ablakfülkéibe elhelyezett tárlókban kaptak helyet. A kiállítás első része, a Prelude, amely 1949-től a 70-es évekig tartó pályaszakaszt öleli fel, igaz, eldugott helyen, de a posztimpresszionizmus hagyományát folytató, egészen fiatalkori zsengéket is bemutat. Így, mint a 2001-ben megjelent Konok-monográfiában,3 itt is a személyes élettörténet nagyon is helyhez és időhöz kötött keretéből indul el az az egyéni stílustörténeti elbeszélés, mely kicsiben megismétli a „nagy” európai művészettörténet 1880tól 1930-ig előforduló tendenciáinak néhány sarkalatos pontját.

Olvassa tovább…

Rózsa Gyula – A szépmesterségek folytatása

kiallitas-kiscelli-15Konok Tamás mostanára mesterkonstruktivista lett. Mestere, Bernáth Aurél példáját követő korai képeit, csendéleteit és hűs tájait ezúttal csak a Kiscelli Múzeumban rendezett kiállítás impozáns katalógusa idézi – írja kritikusunk A gondolatmenet struktúrája című kiállítás kapcsán. Gondolhat bárki bármit, Bernáth Aurél tanárnak is rendkívüli volt, ezt korunk doyengalériája fényesen bizonyítja. Csernus, Kokas, Konok – hogy csak őket említsük az élő vagy tegnap még élt legnagyobbak közül – mind az ő osztályában tanulta a szakmát, mind az ő nyomában kezdett el dogozni ötven-hatvan éve. Hogy aztán mind a három növendék hamar szakított a Bernáth-hagyománnyal, hogy tehát ebben az önálló mesterré válásban mennyi érdeme volt az eredendő mesternek, s mennyi az egyéniségnek, azt sosem fogjuk már megtudni. Azt azonban látjuk, hogy a Bernáth-indításban felettébb sokféle lehetőség rejlett: a névsor önmagáért beszél.

Konok Tamás mostanára mesterkonstruktivista lett. Bernáth példáját követő ötvenkilences képeit, csendéleteit és hűs tájait ezúttal csak a kiállítás impozáns katalógusa idézi, akárcsak azt a változássort, amely ekkortájt bekövetkezett párizsi letelepedésével kezdődött. S bár egymást követő korszakainak nyilvánvalóan sok köze volt a romtemplomban most látható tiszta, éles levegőjű panorámához, ragaszkodjunk a jelen látnivalóhoz. Egy legfeljebb tíz-tizenöt éve kezdődött periódus csúcsaihoz, amelyek a nyolcvan felé haladó festő minden érettségét és életkorát semmibe vevő erejét tanúsítják.

Olvassa tovább…

Veszprém – Ludium pigmentum kiállítás

Az emberek általában nagy örömet éreznek a színek láttán – írja Goethe Színtanában. A szemnek éppúgy szüksége van rájuk, mint a fényre. Gondoljunk arra a felüdülésre, mikor borús napon a táj egy részletére rásüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket. Kiszínesedtek Konok Tamás, az egyik legjelentősebb kortárs magyar konstruktivista festő képei. Korábban inkább monokróm volt a világa, most a kék, vörös, a narancssárga is megjelent a geometrikus-absztrakt irányzatba sorolható munkáiban. Életművének ebből az új fejezetéből nyílt kiállítás szombaton Veszprémben a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény Galériájában Ludium pigmentum, azaz Színes játékok címmel. Az utóbbi két-három évben festette ezeket a képeket.”Most egy ilyen nagy széria kijött” – fogalmazott a 83 éves festő a rendhagyó megnyitón, amelyen nem művészettörténész vagy esztéta méltatta a munkáit, hanem hagyták az alkotót beszélni. Nyilván nem véletlenül, mert Konok Tamásról köztudott, hogy legalább olyan élvezet hallgatni, mint a képeit nézni.

Olvassa tovább…

A gondolatmenet struktúrája – Életmű katalógus

Konok_A_gondolatmenet_Borito_01Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum, Templomtér
The Municipal Picture Gallery / Museum Kiscell, Templespace
1037 Budapest, Kiscelli út 108.

2009. július 2.–augusztus 12.

A kiállítást rendezte / Curated by Fitz Péter
Szöveg / Text by N. Mészáros Júlia, Fitz Péter
Fotó /Photos Szerencsés Gábor
Tervező / Designed by Szerencsés Gábor
Nyomda /Printed by Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr

 

Fővárosi Képtár katalógusai 143.
Sorozatszerkesztő: Fitz Péter
Felelős kiadó: dr. Bodó Sándor
SSN 1416 4022
ISBN 978 963 9340 75 6

Ára: 5000.-Ft

http://www.btmfk.iif.hu/konokkonyv.htm

Konok-Hetey közös kiállítás az M21-ben

kiallitas-pecs4Konok Tamás és Hetey Katalin, Kossuth-díjas képzőművészek tárlatával búcsúzik a Pécsi Galéria Vizuális és Művészeti Műhely az önallóságtól, hiszen hamarosan a Zsolnay Örökség Kezelő Nkft. egyik divíziójaként folytatja működését. Hogy ez milyen hatással lesz a beolvadásnak a galéria művészeti programjára, egyelőre nem tudjuk, ami biztos, hogy ez a kiállítás június 30-ig látogatható az M21 Galériában. Gamus Árpád, a Pécsi Galéria Vizuális és Művészeti Műhely vezetője a kiállítás megnyitója előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy eredetileg csak Konok Tamás műveinek kiállításában gondolkodtak, de amikor elkezdődtek az egyeztetések a művész lakásán a nemrég elhunyt feleségének Hetey Katalinnak munkáit megismerve rögtön egy közös kiállítás körvonalazódott. Gamus nagy sikerű kiállításra számít, ami méltó hattyúdala lesz a 35 évnyi függetlenséget megélt szervezetnek.

Konok Tamás örömét fejezte ki hogy az ország egyik legszebb új galériájában állíthatja ki nagyméretű művet, amelyek ilyen színvonalas körülmények között még ő maga sem láthatott.

 Konok Tamás művészetével hamarosan azok a pécsiek is biztosan találkozni fognak, akik amúgy nem nagyon érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt. A Pécsi Kereskedelmi Központ – a közvélekedés szerint igencsak rondára sikerült és a város látképét elrontó – épülete, a mester egy munkájának mintázatával lesz bevonva és így különleges látványt nyújt majd. Az épület energetikai felújítás keretében kapja meg az új ruháját, aminek a tervezését Oszoli Dénes és csapata végezte.

 

 

 

Párizsiként is megmaradt magyarnak

francia_nagyk_vetRené Roudaut francia nagykövet mutatta be a Konok Tamás  80 éves Kossuth-díjas festőművész tiszteletére készült kötetet.

Párizsban, 1958 után, mint mondja, egész kis magyar művészkolóniára talált. Ott lett ön is párizsi, francia, miközben megmaradt magyarnak, és ma is megtestesíti a Franciaország és Magyarország közötti oly erős művészeti kapcsolatot, amelynek egyik emblematikus alakja lett” – mondta Konok Tamás-ról René Roudaut, Franciaország magyarországi nagykövete március 30-án, az Akadémián megtartott könyvbemutatón. A franciául, angolul és magyarul megjelent könyvet, amely a Kossuth-díjas festőművész – a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja – életművét tárja az olvasók elé, Marosi Ernő művészettörténész akadémikus ismertette magyarul és franciául a Széchenyi Akadémia által rendezett ünnepségen.

A Kiscelli Múzeum kiadásában, N. Mészáros Júlia és Fitz Péter tanulmányával megjelent könyv a nyolcvanéves művész tiszteletére készült – a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Olvassa tovább…

Kiscelli Múzeum – A gondolatmenet struktúrája kiállítás

kiscelli-2Templomtér – 2009. július 2 – augusztus 2.

Egy nagyon következetes életmű legújabb műveit sohasem önálló mivoltukban lehet szemlélni, hanem az előzmények, összefüggések láncolatába helyezve. Egy olyan alkotónál, mint Konok, ez különösen fontos, hiszen az egyes közelítési módok, képtípusok kapcsolatai évtizedekre mennek vissza. Egy olyan kiállítás, mint a mostani a Kiscelli Múzeum / Fővárosi Képtár Templomterében, amely szándéka szerint összefoglaló kiállítás, azzal az egyértelmű technikai problémával néz szembe, hogy ez az egyébként rendkívüli tér erre a feladatra, már csak méreteinél fogva, nem alkalmas. Tehát a megoldást más irányban kell keresni: az újabb képeket kell bemutatni, melyek még nem szerepeltek a nyilvánosság előtt, de olyan válogatást összeállítani, amely Konok Tamás korábbi művészetére is reflektál, valamilyen módon az évtizedek képtermésének is szintézise. Ez elvileg nagyon csábító megoldás, hiszen az évtizedes összefüggéseket és folyamatokat viszonylag könnyedén fel lehet tárni, a képi kapcsolatokat, modulációkat pontosan be lehet határolni, csak az marad kérdéses, hogy ezek a kiragadott példák mennyiben jelenítik meg, képviselik az egészet.

Olvassa tovább…

Konok Tamás – Prima Primissima-díjas

prima3Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Konok Tamás egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban, párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek.

Olvassa tovább…

Konok Tamás festmény egy pécsi házfalon – Válogatott ritmusok

ilyen_voltilyen_lettÚj külsőt kap Pécsnek a lakosság körében talán legkevésbé elfogadott épülete: a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara központjaként is működő Majorossy utcai irodaházat Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész egyik alkotásának mintázatával díszítik.

Oszoli Dénes építész a beruházás részleteiről tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ingatlan külső megjelenésének megváltoztatására annak halaszthatatlan energetikai korszerűsítése kínál lehetőséget. Az épület éves energiaköltsége 20 millió forint, a tulajdonos és az üzemeltető a kiadások csökkentéséért májustól augusztus végéig összesen 45 millió forintot költ a tető, a külső homlokzat utólagos hőszigetelésére, a kazán cseréjére.

Talán az ország legnagyobb képzőművészeti alkotásának alapjául szolgál a Pécsi Kereskedelmi Központ épülete, hiszen október 10-én átadták a Konok Tamás Válogatott ritmusok I. című művével díszített, felújított irodaházat. Amikor a Párizsban élő idős Kossuthdíjas festő- és szobrászművész meglátta alkotását 2400 négyzetméteren, maga is meghatódott.

Olvassa tovább…

Zsolnay galéria: Hetey Katalin és Konok Tamás kiállítása

kiallitas-zsolnai-3„Hetey Katalin és Konok Tamás számos kiállítás résztvevője volt már. Sokszor állítottak ki együtt érdekes párhuzamban megjelenítve a két műfaj jellegzetességeit egyéni ízzel, belső tartalommal úgy, hogy mindkét művész autonóm személyiség maradt. Hosszú alkotói pályájuk eredményeivel nemcsak a magyar, hanem az egyetemes művészettörténet részévé is váltak. Mindketten hallatlan precizitással és a technikai tárházak sokaságával oldották meg feladataikat, kutatva a tér és a sík, a mozgás és nyugalom, valamint az idő és tér problematikáját. Ezen a kiállításon különleges élményt adhat majd a látogatónak a kiállítótér nagy tereiben a kiállított 65 festmény és 57 szoborpárbeszéde.”Nagyon modern, nagyon elvont, mégis voltak kedvenceim…Érdemes volt egy vasárnap délutánt rászánni. A festmények hatalmasak – nem is tudom, mekkora műterem kellett ezek megfestéséhez. A szobrok tetszettek jobban, ötletesek, mindenféle modernségükkel együtt, vagy dacára. Egyes részeik mozgathatók, így aztán (aki bátor és hozzá mer nyúlni) átalakíthatja, átszerkesztheti az alkotást.

Néhány a szobrok és  festmények sokaságából:

Olvassa tovább…

Id. Konok Tamás Don-kanyarban készült fotói a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában

Ellenségkép nélkül címmel idősebb Konok Tamás egykori haditudósító Don-kanyarban készült fotóiból nyílt pénteken kiállítás a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában.

don1“Jelképes az, hogy Oroszországban, ahol az ortodox egyház mellett a háborúban aratott győzelem az orosz társadalmi lét egyik alappillére, és éppen a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában, amely ennek a győzelemnek a szentélye, itt nyitottunk meg egy magyar kiállítást” – emelte ki az MTI-nek a május 15-ig nyitva tartó rendezvény jelentőségét Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Intézetének igazgatója.

Az is fontos, hogy ezek a képek nem azt mutatják meg, milyen fegyverekkel lőttek a magyar katonák, hanem a hétköznapokat, a doni tájat ábrázolják és azt, milyen körülmények között éltek ott az emberek. 1995 óta, amikor Moszkvában megnyílt a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeuma, ez az első magyar kiállítás, amelyet a doni események 70. évfordulója alkalmából rendeztünk – mondta az igazgató és hozzátette, hogy az orosz fél nagyon pozitívan fogadta a magyar kezdeményezést. Elfogadta azt az üzenetet is, hogy nem egyszerűen csak történelmi dokumentumokról van szó, hanem annak a bizonyítékai ezek a fotók, hogy téves az az álláspont, miszerint minden magyar agresszor volt. A 207 ezer fős második magyar hadsereg katonái, akik közül 215 ezren nem tértek haza, nem a saját akaratukból érkeztek orosz földre – tette hozzá Baranyi András. Vlagyimir Zabarovszkij, a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumának igazgatója is azt hangoztatta: nem az a lényeg, hogy ki, melyik oldalon állt több évtizeddel ezelőtt, hanem az, hogy tiszteljük egymás katonáit, akik annak idején parancsot hajtottak végre. Az igazgató az MTI-nek elmondta: Konok Tamás alkotásaiból kitűnik, mennyire objektív, békés ember volt, aki nem a vért, és az agressziót, nem a harcokat és a halált kereste, hanem azt a háborút mutatta meg a hátországban, amilyen az valóban volt. Érzékelhető, hogy jó volt az emberekhez, mert a fotókon sokan mosolyogtak, természetesen viselkedtek, elengedték magukat.

Olvassa tovább…

Népszava – Mi, képzőművészek árucikket állítunk elő

Teljesen abszurdnak tartja Konok Tamás, hogy Makovecz Imre kis baráti társasága, mely önmagát akadémiának nevezte el, politikai hatalmat kapott és belekerült az alkotmányba. A Kossuth-díjas festőművész szerint ez nem tesz jót a művésztársadalomnak, a nemzetközi megítélésünknek és országunknak sem. Úgy véli, a szabad játéktéren természetesen helye van a Magyar Művészeti Akadémiának, de semmi nem jogosítja fel őket, hogy kisajátítsák az egész művészeti életet.

Olvassa tovább…

2008 – Konok Tamás lett az év festője

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművésznek ítélték az idén a Magyar Festészet Napja Alapítvány kuratóriumának Életmű-díját.

festeszetnapjaAz elismerésről évről évre a kortárs magyar festészet kiválóságaiból álló bizottság dönt, a díjat Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára adta át Konok Tamás festőművésznek hétfőn.Konok Tamás 1930. január 9-én született Budapesten; 1945-1949 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendékeként, többek között Bernáth Aurél keze alatt. Tanulmányai elvégzése után kezdetben figurális stílusban alkotott, majd 1958-as párizsi ösztöndíját követően az absztrakt kifejezésmód felé fordult. Később kollázsokat, vonalra épülő monotípiákat készít. A mai napig jellemző nonfiguratív ábrázolásmódja a ’70-es évek elején bontakozott ki; hosszú időn keresztül élt Párizsban és Zürichben.Konok Tamás festményeit az elmúlt évtizedekben száznál is több önálló és csoportos kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők, alkotásai több tucat hazai, európai és tengerentúli közgyűjteményben megtalálhatók.A 78 éves, ma is aktív művész elnyerte egyebek mellett a Fiatal alkotók díját (1955), a Derkovits-ösztöndíjat (1958), a New York-i Hertford Alapítvány ösztöndíját (1963), a Magyar Festők Társaságának Díját. 1998-ban Kossuth-díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki.