A kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjának, Konok Tamásnak nyílt egyéni kiállítása Szentendrén, a MANK Galériában. A 86 éves mester a Nemzet Művésze, a francia Nemzeti Érdemrend lovagja, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, címzetes egyetemi tanár.
 |
| Fotó: Csákvári Zsigmond |
Konok a főiskola elvégzése után – ahol Barcsay Jenő, Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak a mesterei –, 1960-ban Párizsban telepedett le, ahol közvetlenül bekapcsolódhatott a nyugat-európai művészeti élet vérkeringésébe. Arról, hogy hogyan is maradt Párizsban, ő maga így mesélt egy, a Heti Válasznak 2005-ben adott interjúban: „Lejárt a vízumom, és visszavonták az útlevelemet. Huszonnégy óra alatt kellett eldönteni, hogyan tovább. Ígérték, hogy újra megkapom a vízumot, csak menjek haza, de nem hittem nekik. Azóta sem derült ki, hogy miért akarták, hogy hazajöjjek. Kint maradtam, ami nem volt egyszerű, lejárt vízummal és olyan útlevéllel, aminek minden oldalára bepecsételték, hogy érvénytelen. Menedékjoggal menekült lettem, 1970-ben pedig francia állampolgárságot kaptam.”
A Konok Tamás művészetét mai napig is meghatározó geometrikus absztrakt ábrázolás az 1960-as évek végén bontakozott ki, amelynek ő a líraibb, oldottabb kifejezésmódját hozta létre. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülzárt forma, a tér és a színek; kompozícióiban ezek harmonikus elrendezésére törekszik. Miközben a ’60-as évektől monotípiákat és építészeti elemekhez kapcsolódó reliefeket is készít, művészete az utóbbi két évtizedben tovább haladt a lényegre koncentráló, reduktív festészet irányába.
 |
| Fotó: Csákvári Zsigmond |
„Ezen a – ha lehet így nevezni – új konstruktivizmuson kívül jó tizenöt-húsz éve érdekel az ezoterika, a misztikum, valami olyasmi, ami nem köthető a matériához. Izgat a születés, az elmúlás pillanata, az anyagi világ tér- és időbeli végtelensége. Közben érzem a kreáció mozgató erejét is. Magamnak szeretek festeni. Nem tudom, merre tart a vizualitás, hogyan változnak a valóság rögzítésének módjai, lehetőségei. Azt hiszem, furcsa korban, óriási változások pillanatában élünk” – mondta a már idézett interjúban a festő, aki a folyamatos nemzetközi jelenlét mellett 1980-tól rendszeresen kiállít Magyarországon is.
A mostani, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) Galériájában rendezett tárlat válogatás az elmúlt évtizedben született festményekből, fő különlegessége pedig az a sorozat, amely a művész eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető. A július 24-ig nyitva tartó kiállítás címe – Natura Naturata – utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.
