Sine loco et anno – Fájdalommal tudatjuk, hogy Konok Tamás 2020. november 20-án hajnalban hely- és idő nélküli szférába távozott. Koncepciózus, professzionális alkotói tevékenysége, intellektusa és személyisége pótolhatatlan hiányt jelent. Művészete megkerülhetetlen a magyar és európai geometrikus absztrakt festészet történetében, síkra és vékony vonalra épülő képszerkezete egyedi, csak rá jellemző hangot kölcsönöz művészetének.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállítása, reptrospektív tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.

Művészetének korai, 1959-től a hatvanas évekig tartó időszakában absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a képtér és a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, amelyet később, 1975-től ténylegesen absztrakt, a konstruktivizmus hagyományán nyugvó kompozíciókban gondol tovább. Motívumkészletét variálja, különböző elemeket kapcsol össze és több változatban festi meg. Kompozícióinak alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. A kilencvenes évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak.

Konok Tamás 90 éves volt, a Molnár Ani 2019 óta képviseli. A Ludwig Múzeum és a Molnár Ani Galéria életműkiállítására készült. Tamás felejthetetlen személyiségét örökre megőrizzük.

 

                                                                                              Boros Lili művészettörténész