N. Mészáros Júlia: Konok Tamás – Hungart sorozat

konyv-hungartKonok Tamás (1930) Kossuth-díjas festőművész 1959-ben Párizsban telepedett le. Hosszú, következetes munkával geometrikus absztrakt festővé érett. 1980-ban rendezte első önálló kiállítását Magyarországon, azóta folyamatosan jelen van a hazai művészeti életben. Festészetét a tiszta geometrikus nyelv, az anyag, forma és vonal feszültségteli kapcsolata, a mozgás, ritmus, arány és mérték finom egyensúlya, a zenei hangzás érzetét keltő, gazdag színhasználat és a harmónia iránti nagyfokú érzékenység jellemzi. Képeinek témái a valóság és a világ, a személyes és az univerzális, a tér és az idő filozófiai és művészeti problémái.

http://www.hungart.org

 

Méret: 145 x 195 mm
Terjedelem: 144 oldal
Kivitel: cérnafűzött, keménytáblás
Fogyasztói ár: 1995 Ft
Kiadói ár: 1500 Ft

 

Barcsay mester és tanítványai: Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás

barcsayA Barcsay Jenő Művészeti Alapítvány, Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay-jogutódok jóvoltából 2013. december 4-én kiállítás nyílt az Intézetben Barcsay Jenő és tanítványainak műveiből. A vendégeket dr. Preiszinger Andrea belgyógyász szakorvos köszöntötte, aki orvosi tanulmányainak felidézése kapcsán beszélt Barcsay Jenő: Művészeti anatómia című könyvéről. Kónya Ferenc a Barcsay Jenő Művészeti Alapítvány célkitűzéseiről, valamint a vándorkiállítás létrejöttének körülményeiről beszélt a jelenlévőknek, Molnár Péter képzőművész pedig a mester és tanítványainak kompozíciós világába vezette be a megnyitó hallgatóságát. A megnyitón közreműködtek az Intézet hallgatói: Carolina Luis (Portugália) és Laia Tur Saura (Spanyolország).

A kiállítás csak előzetes bejelentkezés után tekinthető meg 2014. január 10-ig.

Olvassa tovább…

Konok Tamás képek Újbudán

Konok Tamás, a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyénisége most a kerületben állította ki képeit, melyeket a Scheffer Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők május 28-ig hétköznap 14-18 óráig, valamit szombaton 10 és 13 óra között.

Fortepan Blog – Művészember mundérban

fortepan-6A maga nemében egészen különleges fotóhagyatékot mutat be a Fortepan. Konok Tamás festőművész tette lehetővé számunkra, hogy édesapja mintegy 15 ezer darabos fotóhagyatékának általunk kiválasztott részét – 1200 képet – közzétegyünk. A papírképeket, negatívokat és színes diákat tartalmazó gyűjtemény jelentős része a történelem viharaiban elpusztult, de még így is jelentős mennyiségű az, ami megmaradt a családnál. A Fortepanon látható, a fotós életútját végigkísérő 1200 képet ebben a válogatásban elsőként mi tehettük közzé. Az örökös a hagyaték teljes egészét, a mintegy 6 ezer digitalizált képet és vele együtt az eredeti filmanyagot, a Fortepanos publikációval párhuzamosan, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának ajándékozza, ahol méltó körülmények között őrzik és dolgozzák fel majd a jövő számára.

A pusztán lelkesedésből életre hívott és működtetett Fortepan történetében egyébként nem ez az első együttműködés állami fenntartású közgyűjteménnyel: a tavaly felfedezett, ugyancsak páratlan értékű Schoch-hagyaték is erre a sorsra jutott, amikor az örökösök nyáron a Nemzeti Múzeumra bízták a 100 éves térhatású fényképek eredeti üveglemezeit. Nagy Gyula 1956-os forradalmat megörökítő negatívjait is közgyűjteményben, a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében helyezték el a fényképész örökösei.

Olvassa tovább…

Az igazi művészet a kvalitáson múlik

portre-minikonokKonok Tamás valójában sosem vágyott arra, hogy gyűjteménye legyen. Tulajdonképpen nem tett komolyabb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megalapozzon és aztán folyamatosan és szisztematikusan továbbépítsen egy kollekciót. A gyűjtemény tulajdonképpen magától nőtt ki, ezért is volt meglepő magának Konok Tamásnak is, amikor 2008-ban Győrben bemutatták a kollekció válogatott műveit. A képzőművész-gyűjtő elmondása szerint furcsa volt együtt látni a gyűjtemény 250-300 darabos grafikai részlegéből válogatott lapokat, hiszen közülük több olyan is volt, ami csak nagyon ritkán került a szeme elé. Emiatt sem tartja magát klasszikus gyűjtőnek: otthonában vagy műtermében nemigen rakja ki a falakra sem mások, sem saját képeit. Úgy érzi, túlságosan befolyásolná az alkotásban, így helyette inkább a tér tiszta, szinte minimalista megjelenése áll közelebb igényeihez.

Olvassa tovább…

Szépművészeti Múzeum – A digitális agy anatómiája

2010_35  Az elektronikus agy anatómiája I. - 200x180cm - Akril,vászon

2010_35 Az elektronikus agy anatómiája I. – 200x180cm – Akril,vászon

2014. június 26. – szeptember 7. Konok Tamás kabinet kiállítása a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének egyik első emeleti termében Hans Beltingnek, a világhírű német művészettörténésznek a művészettörténet végéről értekező gondolataira reflektál. Az eddig megrendezett tíz kabinet kiállítás közül az elsőhöz, Jovánovics György szobrászművész kiállításához maga Belting professzor írt katalógust. Könyvei itthon és a nemzetközi színtéren egyaránt meghatározó jelentőségűek.

Hans Belting A művészettörténet vége. című kötetében a következőket írta: „A komputer […] a múzeum szerepének átgondolására is késztet – a számítógép képes mindent gyűjteni (tárolni), amennyiben megfosztja a testi egzisztenciájától mindazokat a dolgokat, amelyeket egy múzeum gyűjt (és kiállít). Ily módon a múzeum és a számítógép termékeny ellentmondásba kerül egymással. A múzeumban a testtel rendelkező kiállítási tárgyak helyének megtapasztalásáról, illetve a tárgyak származásának és közvetítettségének idejéről van szó, míg a számítógépben a képek hely nélkül és időtlenül vannak jelen, és ennek köszönhetően testetlen információkká is változhatnak.

Olvassa tovább…

Martos Gábor – Vigyázat! Frissen mázolva! I. Esetleges esettanulmány

Konok Tamás festőművészt valamikor ez év késő tavaszán felkereste egy gyűjtő ismerőse azzal, hogy felkínáltak számára egy Konok-munkát, ám részben a kompozíció kvalitásai, másrészt a képért kért gyanúsan kedvezőnek tűnő ár miatt neki fenntartásai vannak. A festő megnézte az állítólagos munkájáról készített fotót, és egyértelműen kijelentette: a képet nem ő festette. A történet ezzel akár itt véget is érhetett volna, hiszen mint Konok Tamás elmondta, nem először fordul elő vele ilyesmi, úgy öt évvel ezelőtt egy gyűjtője felhívta: mivel neki sürgősen el kell utaznia, arra kéri a festőt, hogy menjen be az egyik fővárosi kép- és régiséggalériába (az egyik legrégebbibe és legismertebbe), és vegye meg egy ott lógó képét, mert nem szeretne lemaradni róla, s ahogy hazaér, természetesen azonnal kifizeti az árát a művésznek és elhozza tőle a festményt. Konok be is ment az üzletbe, ahol döbbenten szembesült a – mint most mondja – „dilettáns hamisítvánnyal”. Azonnal kérte a galéria vezetőjét, akinek elmondta, hogy a nevével árult kép nem az ő munkája. A galéria vezetője természetesen azonnal levette a falról a festményt – s a dolog itt nagyjából be is fejeződött (legalábbis a művész nem tud a további fejleményekről; a cég vélhetően visszaadta a képet a beadónak, és hogy azután mi lett vele – akár a képpel, akár a beadóval – ki tudja).

Olvassa tovább…

Konok Tamás és Fabiny Tamás disputájával új sorozat indult a Ludwig Múzeumban

Budapest – 2014. január 9-én Kortárs és szakrális? címmel Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélgetésére gyűltek össze az érdeklődők. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Ludwig Múzeum szervezésében létrejövő sorozat kezdő alkalmán megtelt előadóterem fogadta a disputa résztvevőit. Szöveg: Galambos Ádám; fotó: Szabad Júlia

evangelikus-5

Kettős ünneppel vehette kezdetét a Kortárs és szakrális, avagy Asztali beszélgetések a Ludwig Múzeumban című sorozat, ugyanis a hazai és nemzetközi szinten is megbecsült Konok Tamás festőművész nemcsak a disputa első résztvevője volt, hanem aznap ünnepelte születésnapját is. Így a beszélgetést követően lehetőség nyílt a művész köszöntésére, ünneplésére is.

Mi köze a kortárs művészetnek a szakralitáshoz? Lehet-e ma olyan alkotásokat készíteni, amelyek transzcendens tartalommal bírnak? Van-e egyházi befogadókészség a szakrális művészetre? Nem egy letűnt kor víziója csupán? – Ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ a sorozat.

evangelikus-1A beszélgetés a szent és profán definiálásával indult. „Elprofanizálódott ez a világ, a szakralitásnak egyre kevesebb tere van. Két világ polgárai vagyunk, így egyszerre tartozunk a szenthez és profánhoz is. A kérdés az: inkább a profánt próbáljuk szakralizálni, vagy a szakrálist profanizáljuk? Korunkban inkább az utóbbit látjuk, nem csoda a mondás: ma már semmi sem szent” – fogalmazott Fabiny Tamás.

Olvassa tovább…

Konok Tamás: a művészet nem futballmeccs

siofoki-galeria

A művészet a boldogság lehetősége; azért szép, mert nem parancsolat, csak egy felkínált lehetőség pár percnyi örömre. A művészet nem futballmeccs – mondja a lapunknak nyilatkozó Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze.

– Érdektelen, hogy ki az a Konok Tamás. Festőművész vagyok, egyetemi tanár, az is lényegtelen, hogy ki milyen díjat kap – feleli, amikor azzal a Siófokon az utóbbi időben gyakran hallható kérdéssel szembesítjük: ki az a Konok Tamás ? Ahogyan megírtuk, élénk Facebook-vita alakult ki: civilek háza, vagy galéria legyen-e az egykori siófoki könyvtárépületből? Konok Tamás több ezer darabos gyűjteményére alapítva egy galéria kialakításáról még az előző városvezetés hozott döntést és kötött együttműködési megállapodást a Konok-Hetey Alapítvánnyal. Egy Facebook-csoport nemrég kilátásba helyezte: akár tüntetést is szervez a képtár ellen.

– Egy kis múzeumot megtöltene az a közel ötszáz műalkotást rejtő anyag, amire öt éve, amikor előszedtem, magam is rácsodálkoztam, akkor még Párizsban élve – így a Kossuth-díjas festő, akinek édesapja, idősebb Konok Tamás fotográfus-haditudósítóként kísérte Leica gépével a 2. magyar hadsereget 1942. decemberéig. – Egy művész folyton vesz, cserél, nálam is évtizedek alatt állt össze. Ezek az alkotások kiegészítik a magam és a feleségem életművét. Se utódom, se rokonom, a gyűjtemény, illetve a néhai szobrászművész feleségem iránti felelősségérzet vezetett abban, hogy még az ő életében egy alapítványt hozzunk létre, mely elmúlásunk után is kezeli az alkotásainkat és a többi művet. Siófoki barátom, Juhász László vetette föl, hogy a balatoni fővárosban megüresedett a régi könyvtárépület. Két alkalommal is találkoztunk az előző polgármesterrel, átalakítási tervek is készültek, majd hosszú távú megállapodást kötöttünk. A polgármester-választás után érhető módon idő kellett a tájékozódásra, az új városvezetőnek nem is volt tudomása a köztünk létrejött szerződésről. Mivel az ingatlan más célú hasznosítása merült föl, szeretnénk tudni, az új városvezetés érvényesnek tekinti-e a megállapodást. A tavasszal ugyanis dönteni szeretnénk a gyűjtemény sorsáról.

Olvassa tovább…

Ludvig Múzeum – Konok Tamás retrospektív kiállítása

1995-ludvigA Ludvig Múzeum 1995. október elején rendezte meg Konok Tamás festőművész átfogó kiállítását, mely Budapesten ilyen formában még nem volt látható. Ezzel a geometrikus absztrakt művészetnek a múzeum állandó gyűjteményéből lényegében hiányzó aspektusát dolgoztuk fel, folytatva a közelmúltban megkezdett hasonló jellegű kiállítások sorát. Konok Tamás ma már javarészt itthon él, a hazai közönség számára azonban még mindig kevésbé ismert, mint a párizsi és zürichi tárlatlátogatók számára, ahol az elmúlt évtizedeket töltötte. Korábban egy kisebb tárlatát a Vasarely Múzeumban láthatták az érdeklődők 1991-ben, de a ’95-ös kiállítás volt a művész első legjelentősebb magyarországi bemutatkozása fontos régi munkákkal és a legfrissebb alkotásokkal.

http://www.ludwigmuseum.hu/

Egy humanista főtiszt képei a Don-kanyarból

Id. Konok Tamás az elsők között vásárolta meg az akkor újdonságnak számító, színes képeket készítő fényképezőgépét 1938-ban, de akkor még nem gondolta, hogy a Leicával a keleti fronton készít majd felvételeket 1942-ben. Az amatőr fotós szegény családi háttere miatt ment katonának, majd a haditudósító század parancsnokaként kísérte végig a 2. magyar hadsereget. A háború szörnyűségei helyett figyelme inkább a katonaéletre, az orosz tájra és emberekre, illetve magára a fotózásra koncentrálódott, de ő volt az első, aki fotót készített Horthy fiának lezuhant repülőjéről is. Képei az OSA Centrális Galériájában tekinthetők meg.

orosz-0033 eredmény

A magyar hadvezetés 1942-ben állította fel a 2. magyar hadsereget, amelyet a keleti frontra küldtek harcolni. A katonákat a frissen felállított haditudósító század kísérte, parancsnokuk id. Konok Tamás őrnagy (1898-1970) volt. A civilben is szenvedélyes amatőr fényképész nyakában két Leica lóg, az egyikkel fekete-fehér, a másikkal színes képeket készített. Az utóbbi egy akkor csúcskategóriásnak számító C3-as gép volt, 1938-ban jött ki ez a típus.

Index cikk :  Barakonyi Szabolcs (szerkesztő) Tamás Bence, Gáspár Varga János (filmarchívum)
Olvassa tovább…

Moszkvában nyílt kiállítás idősebb Konok Tamás fényképeiből

Konok Tamás fényképe.A moszkvai Nagy Honvédő Háború központi Múzeumában Ellenségkép nélkül címmel kiállítás nyílt idősebb Konok Tamás egykori haditudósító fényképeiből. A kiállításon több, mint 70 fotó látható, amelyek egyszerű emberek életét mutatják be a háború embertelen körülményei között. A kiállítás ünnepi megnyitóján részt vett a Nagy Honvédő Háború központi Múzeumának igazgatója, Vlagyimir Zabarovszkij, az oroszországi magyar nagykövet Íjgyártó István, a Magyar Kulturális Központ igazgatója, Baranyi András és a fényképész fia, ifj. Konok Tamás festő.

Olvassa tovább…

Üdvözöljük honlapunkon

logoNagy megtiszteltetés számunkra, hogy felkereste a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány honlapját.

A két alapítónk, Hetey Katalin és Konok Tamás Kossuth díjas művészek életműve mellett hat további gyűjteményünk jelentős életművet, különleges dokumentumokat, több mint 150 év művészek közötti levelezési anyagát, archív fotókat, ritka művészeti könyveket és albumokat tartalmaz, ezekkel Ön is megismerkedhet.