Konok-Hetey Művészeti Díj 2023 Shortlist

A Konok-Hetey Művészeti Alapítvány, mely kiemelt feladatának tartja az alapító művészek – Konok Tamás és Hetey Katalin – életművének gondozása mellett a tehetséges kortárs képzőművészek bemutatását és támogatását, 2023 nyarán pályázatot írt ki harmincöt évnél idősebb alkotók számára. A szeptember 8-án lezárult jelentkezésben olyan festőművészek vehettek részt, akik a geometrikus-konstruktív-konkrét irányzatok képviselői, illetve akiknek újító munkái gazdagítják a művészeti szcénát. Az Alapítvány természetesen a hasonlóan kvalitásos szobrászokról sem feledkezik meg, a pályázatot a páros években az ő részükre hirdeti meg.

A héttagú zsűri döntésének értelmében öten kerültek a Konok-Hetey Művészeti Díj 2023-as shortlistjére. Az idei döntősök betűrendben: 

Matzon Ákos
Nagy Barbara
Pál Katja
Sági Gyula
Wolsky András

Gratulálunk nekik és minden jelentkezőnek!

A zsűri tagjai:
Szipőcs Krisztina, művészettörténész, a zsűri elnöke

és a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagjai:
Konok Marianne, Konok Tamás özvegye
Hegyeshalmi László, képzőművész
Juhász Anna, irodalmár
Juhász László, alapító
N. Mészáros Júlia, művészettörténész, alapító
Molnár Ani, a kuratórium elnöke

A díj a dokumentáló oklevél mellett 300.000 forint pénzjutalommal jár az Alapítvány jóvoltából, továbbá Botos Péter üvegművész felajánlásából egy vándordíjat is hazavihet a nyertes.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2023. november 21-én 18:00 órakor kerül majd sor a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

A pályázat lebonyolítását a Molnár Ani Galéria támogatta.

//

The Konok-Hetey Art Foundation, which considers it a priority to present and support talented contemporary artists in addition to serving the oeuvre of the founding artists – Tamás Konok and Katalin Hetey -, has announced a call for applications for artists over the age of thirty-five in the summer of 2023. The application process, which closed on 8 September, was open to painters who are active in the geometric-constructive-concrete movement and whose innovative works enrich the art scene. The Foundation is not forgetting, of course, sculptors of similar quality, and will open the call for them in alternating years.

The seven-member jury selected five artists on the 2023 shortlist for the Konok-Hetey Art Award. The finalists are, in alphabetical order:

Ákos Matzon
Barbara Nagy
Katja Pál
Gyula Sági
András Wolsky

Congratulations to them and to all applicants!

The members of the jury:
Krisztina Szipőcs, art historian, president of the jury
and the members of the Konok-Hetey Art Foundation’s board of trustees:
Marianne Konok, widow of Tamás Konok
László Hegyeshalmi, visual artist
Anna Juhász, literateur
László Juhász, founder
Júlia N. Mészáros, art historian, founder
Ani Molnár, chairperson of the board of trustees

In addition to the documentary certificate, the prize includes a cash award of HUF 300.000 from the Foundation and an award made and offered by Péter Botos, glass artist.

The award ceremony will take place on 21 November 2023 at 6pm at the Ludwig Museum – Museum of Contemporary Art.

The application process was supported by Ani Molnár Gallery.

KONOK – HETEY MŰVÉSZETI DÍJ – PÁLYÁZATI FELHIVÁS

A KONOK TAMÁS festőművész és HETEY KATALIN szobrászművész kezdeményezésére 2008-ban létrejött KONOK–HETEY MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2023-ban képzőművészeti díjat alapított.

Az alapítvány kiemelt feladatai közé tartozik a két alapító művész életművének gondozása, közzététele, kiállítása; a XX. századi és a kortárs művészet – különösen a szobrászat és a festészet – progresszív eredményeinek és kiemelkedő jelentőségű hazai és külföldi alkotóinak a megismertetése, a kortárs művészet befogadásának és megértésének segítése.

A KONOK–HETEY MŰVÉSZETI DÍJRA pályázat útján lehet jelentkezni. A díjat évente hirdetjük meg, felváltva festő- és szobrászművészek részére. 2023-ban a pályázaton festőművészek vehetnek részt. a zsűri által legjobbnak ítélt pályázó a Konok–Hetey Művészeti Alapítvány 300 000 Ft-os pénzdíját és a díjat dokumentáló oklevelet nyer.

Várjuk azoknak a művészeknek a pályázati anyagát, akik geometrikus-konstruktív-konkrét festészettel foglalkoznak és innovatív művekkel, új gondolatokkal, témákkal gazdagítják a képzőművészetnek ezt a területét. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma és egy alapítványon kívüli művészettörténész értékeli.

2023-ban a zsűri tagjai:
SZIPŐCS KRISZTINA | művészettörténész,
a ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese

Az alapítvány részéről:
N. MÉSZÁROS JÚLIA | művészettörténész, alapító
KONOK MARIANNE | Konok Tamás özvegye
JUHÁSZ ANNA | irodalmár
HEGYESHALMi LÁSZLÓ | képzőművész
JUHÁSZ LÁSZLÓ | alapító
MOLNÁR ANI | a kuratórium elnöke

Pályázati feltételek:

  • Harmincötödik évet betöltött életkor, egyenletes, magas színvonalú alkotói teljesítmény.
  • Szakmai önéletrajz (művészeti tanulmányok, a legfontosabb önálló és csoportos kiállítások, díjak, művészeti tagságok, bibliográfia).
  • A pályázó eddigi művészeti tevékenységét összefoglaló, 2000–2500 karakter terjedelmű (maximum egyoldalas) írás.
  • A pályázó főbb műveit bemutató portfólió a művek adataival.

A pályázati anyagot elektronikus formában (pdf) az alábbi e-mail-címre várjuk: konokheteyartfoundation@gmail.com

Pályázati határidő: 2023. szeptember 3.

A KONOK–HETEY MŰVÉSZETI DÍJ ünnepélyes átadására 2023 októberében kerül sor.
A döntésről az alapítvány 2023. szeptember végéig elektronikus úton értesíti a pályázókat. a nyertes nevét, szakmai életrajzát és portfólióját az alapítvány közzéteszi a honlapján (www.konok.hu) és sajtóközlemény formájában is kihirdeti.

Vonal- és betű metamorfózisok

Konok Tamás festőművész (1930-2020) kiállítása a pozsonyi Z Galériában, 2021. Június 15-Július 25.

Konok Tamás 1958-ban járt először Párizsban, ahol a következő évben letelepedett. Az 1970-es évek elejétől a 90-es évek végéig a francia fővárosban és Zürichben élt és dolgozott. Festői munkássága a konstruktívtól  konkrét művészetig terjed.

Festészetét a tiszta geometrikus nyelv, az anyag, forma és vonal feszültség teli kapcsolata,  a  mozgás, a ritmus, az arány és mérték finom egyensúlya, a zenei hangzás érzetét keltő, gazdag színhasználat és a harmónia iránti fokozott érzékenység jellemzi.

Képeinek témái az ember és a világ, a személyes és az univerzális, a tér és az idő filozófiai  és  művészeti problémái. Mindezek mögött legfőképpen a képiség  és a metamorfózis viszonya érdekelte. Mi az a pillanat, amikor az egyszerű képi elemek konstellációi önmagukon túlmutató képi tartalmat generálnak?

Festményein a vonal és a szín diskurzusa  –  a művészi gondolkodás folyamata  –  és az anyag változik át képekké, melyeken a vonal, vagy a betű, rács, raszter, valamint a szín egymással kombinálódva a világ látható struktúrájánál magasabb szubsztanciát teremtő formában oldódik fel.

Konok Tamás művészetében a metamorfózis nem egyszerűen valamely elvont téma, történés, folyamat geometriai formákká történő át- alakítását és érzékivé tételét jelenti. Képein az átalakulás mindig gondolati úton, gondolati művelet során, a jelentések révén megy vég- be, melynek magasabb szintjén valamennyi képi elem allegóriaként értelmeződik. A művész kiterjeszti az időt és a teret az emberen túli, végtelen térbe, s eközben a kép hely és idő nélküli dimenzióba helyeződik át.

A pozsonyi Z Galéria kiállítására válogatott művekben a különböző megjelenésű vonal, illetve a vonalas karakterű betű a főszereplő, és a művész metafizikai, és a késői munkásságára jellemző antropológiai gondolkodása, a világra való nyitottsága. Konok Tamás az emberi élet értelmét a kultúrában keresi, végül kérdései túlterjednek a világról szerzett valamennyi tapasztalatán.
A képeken nincs cselekvés, nincs történelem, nincs idő, nincs árnyék – a képek a művész által megismert valóság teljes megértésének és elvonatkoztatásának a reális eredményei.

N. Mészáros Júlia

Konok Tamás:Vonalmozágások című emlékkiállítás a Molnár Ani Galériában

2020. 12. 17. – 2021. 04. 30.

Konok Tamás Vonalmozgások című kiállítása azzal a fájdalmas ténnyel párosul, hogy a művész már nem lehet jelen a tárlat megnyitásán. Konok a geometrikus absztrakció doyenje volt, a hazai és a nemzetközi szakma elismerésének örvendett. Művészete szorosan kapcsolódik az európai modernizmushoz, a közép- és kelet-európai geometrikus absztrakt és konstruktivista tendenciákhoz.

A Molnár Ani Galéria válogatása az európai képzőművészet vonal-esztétikájának hagyományára épülő, Konok által egyénivé tett képi struktúrák bemutatására, a különböző alkotói korszakok összefüggéseinek láttatására vállalkozik – a kiállítótér léptékénél fogva a teljesség igénye nélkül – a hatvanas években született kollázsoktól és monotípiáktól kezdve egészen az ezredforduló után készült alkotásokig. Az emlékkiállítás egyben a Molnár Ani Galéria 60. kiállítása.

Az 1959-től a hetvenes évek első feléig tartó alkotói időszakban Konok absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, melyet 1975-től ténylegesen absztrakt, fokozatosan tisztuló, síkra és vonalra, lényeges képi elemekre épülő képszerkezetekben folytat a német–svájci művészet, a zürichi konkrétok és az École de Paris geometrikus absztrakciójának hagyományára támaszkodva. Konok motívumkészletét folyamatosan variálja, kompozícióit több változatban festi meg. A graphidionnak nevezett képtípus alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. Olyannyira, hogy ezekhez a sémákhoz még a kétezres évek környékén is visszatér (Graphidion, 2008). A kísérletező eljárás, a formák viszonyainak tapasztalati úton való feltárása, motívum- és kompozícióvariánsok a késöbbi alkotói periódusban is jellemzők.

A gondolati tartalom a folyamatszerűséget sejtető el- és kimozdulásokon, egyensúlyi helyzeteken, de főleg diszpozíciók megjelenítésein keresztül érzékelhetők ebben az időszakban (Accent jaune, 1977). A képi elemek nem a szimmetria és ismétlődő ritmus alapján szerveződnek, hanem a „motívumkoncentráció” határozza meg azokat: egy fő motívumot, sokszor még tárgyi asszociációkat keltő, és így a figurativitás és absztrakció határán álló alakzatot emel ki a művész (Extension, 1975).

Konok a nyolcvanas évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak. Képeinek alkotóelemei közé jelrendszerek, főként az írás kerül bele a megnyitott tér és mozgások érzékeltetésével összekapcsolódva. Ezen időszakban sem mond le a motívum- és kompozícióvariánsokról, azokat kis- és nagy léptékben, grafikai és festészeti technikákkal egyaránt megvalósítja (Vert, 2011). A kiállításon a téri vizsgálódásokat, a horizontálisan tagolt piramismotívum variációit kis méretben, kartonmunkákon, az ún. „mikroludiumokon” keresztül mutatjuk be. Az életmű egészét tekintve érvényes Konok Tamás művészetében az, hogy az absztrakció nyelvén belül maradva a létezés, egzisztencia témakörébe utalja alkotásait és kiemelt figyelmet szentel a vonal és tér, jelrendszerek és vizuális toposzok együttes vizsgálatára.

Kurátor: Boros Lili művészettörténész

 

Születésnap

Konok Tamás születésnapján, 2021. január 9-én az Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén emlékeznek meg a művészről barátai és pályatársai.

Résztvevők: Fabényi Júlia, Fabiny Tamás, Galambos Ádám, Klimó Károly, Matzon Ákos, N. Mészáros Júlia, Pataki Gábor, Radnóti Sándor, Spiró György, Szipőcs Krisztina.

A felvétel a Ludwig Múzeumban megrendezett Vers l’infini című Konok Tamás életmű-kiállításon készült.

Vers L’ifini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban

2021. Január 30 – 2021. Április 11.

 

Konok Tamás festőművész 90. születésnapját a Ludwig Múzeum nagyszabású életmű-kiállítással készült megünnepelni. A rendkívüli helyzet miatt a tárlatot szeptemberről decemberre halasztottuk, és a tervezett 2020. december 10-i megnyitóra a falakra került Konok Tamás több mint száz alkotása. A válogatás azonban a legutóbbi járványügyi intézkedések miatt nem nyithat ki, leghamarabb január 12-től lesz látogatható.

Több mint fájdalmas számunkra, hogy az alkotóereje teljében lévő, általános tisztelettel és szeretettel övezett Konok Tamás nem érhette meg a kiállítás megvalósulását, amelyre ő maga új művekkel, barátai pedig ünnepi programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel készültek. Az esemény így olyan emlékkiállítássá alakult, mellyel Konok Tamás egyedülálló, különleges, folyamatosan megújuló művészete előtt tisztelgünk, a „Vers l’infini”, azaz „a végtelenbe” cím alatt, a művész egyik művének címét kölcsönözve.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal rendeztek kisebb-nagyobb válogatásokat Konok Tamás életművéből, és ahogy a korábbiak, ez a kiállítás sem vállalkozhatott a több mint négyezer darabot számláló, hét évtizedet átölelő oeuvre teljes áttekintésére, csupán felvillantja az egyes korszakokat, a jellemző műtípusokat, témaköröket. A tárlat anyagát a művész műterméből, az ő közreműködésével válogattuk, erős hangsúllyal a legfrissebb, a 2000-es és 2010-es években készült munkákra, melyek formai változatosságukkal, markáns színvilágukkal a művész kiapadhatatlannak tűnő életkedvét és alkotóerejét bizonyították. A kiállítás nagyobbik felét ezek a nagyméretű, összegző szándékú, ugyanakkor új utakat kereső képek teszik ki.

Egy kisebb válogatás az ötvenes években készült, természetelvű festményekre, majd a hatvanas évek útkereső kollázsaira és grafikáira fókuszál, melyek Párizsban történő 1959-es letelepedése után készültek. Konok művészete a hetvenes évektől kezdődően fokozatosan letisztult, és kialakította jellegzetes, a vonalak rendjén és a színek egyensúlyán alapuló geometrikus festészetét, melyek jellemző képtípusa az ún. Graphidion. A nyolcvanas évekről kezdődően ismét új képformákat, térszerkezeteket, képarchitektúrákat kísérletezett ki. Konok Tamás művészetének tárgya nem a valóság, hanem a természet belső rendje és mozgásai. Képein a láthatatlant, az anyagtól elszakadó ideát kívánja láthatóvá tenni. Életművének csúcspontjai azok a végsőkig redukált, az anyagi valóságon túli rendet felmutató képek, melyekben szellemi tisztaságra való törekvése, a transzcendens iránti nyitottsága nyilvánul meg.

A kiállítás részeként Konok Tamás kisméretű vázlataiból és grafikáiból, az ún. Mikroludiumokból egy gazdag szelekciót tekinthetnek meg a látogatók , melyek a budapesti Bibliamúzeumban voltak láthatók 2015-ben. Két teremben újra bemutatjuk azt a Vásárhelyi Tamás biológussal közösen rendezett interaktív múzeumpedagógiai kamarakiállítást is, amely 2019 nyarán a Deák 17 Galériában nyílt Tér – mozgás – játék címmel. Levetítjük továbbá a Konok Tamásról Graphidionok címmel készült 2019-es portréfilmet is.

A kiállítás kurátora: Szipőcs Krisztina.

A tárlat a korlátozások feloldása után lesz látogatható.

Ludwigmuseum.hu

Sine loco et anno

      

Sine loco et anno – Fájdalommal tudatjuk, hogy Konok Tamás 2020. november 20-án hajnalban hely- és idő nélküli szférába távozott. Koncepciózus, professzionális alkotói tevékenysége, intellektusa és személyisége pótolhatatlan hiányt jelent. Művészete megkerülhetetlen a magyar és európai geometrikus absztrakt festészet történetében, síkra és vékony vonalra épülő képszerkezete egyedi, csak rá jellemző hangot kölcsönöz művészetének.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállítása, reptrospektív tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.

Művészetének korai, 1959-től a hatvanas évekig tartó időszakában absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a képtér és a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, amelyet később, 1975-től ténylegesen absztrakt, a konstruktivizmus hagyományán nyugvó kompozíciókban gondol tovább. Motívumkészletét variálja, különböző elemeket kapcsol össze és több változatban festi meg. Kompozícióinak alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. A kilencvenes évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak.

Konok Tamás 90 éves volt, a Molnár Ani 2019 óta képviseli. A Ludwig Múzeum és a Molnár Ani Galéria életműkiállítására készült. Tamás felejthetetlen személyiségét örökre megőrizzük.

 

                                                                                              Boros Lili művészettörténész

Műcsarnok – családtörténeti kiállitás

Július 29-én, szerdán nyílik a Műcsarnokban a SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás.

A tárlaton egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő, a Molnár Ani Galéria által képviselt Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást. A tárlat október 25-ig látogatható.

Konok Tamás 90 éves

A 90 éves Kossuth-díjas Konok Tamást a Bárkaonline folyóirat is köszöntötte a címlapon és a belíven a művész mintegy húsz művével, valamint Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos egy-egy tanulmányával.

Natura Naturata – Zalaegerszeg

A Keresztury Dezső VMK- Gönczi Galéria tisztelettel meghívja Önt
2017. január 20-án, pénteken 17.00 órára

Konok Tamás a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára.

Köszöntőt mond: Vadvári Tibor alpolgármester, Katona György mérnök-közgazdász. A tárlatot megnyitja: Spiró György Kossuth-díjas író. Közreműködik: Egerszeg Vonósnégyes

A kiállítás 2017. február 18-ig tekinthető meg.

Nyitva keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 9-13 óráig
Cím: Zalaegerszeg, Landorhegyi u.21.

zalaegerszeg_0099 zalaegerszeg_0098 zalaegerszeg_0092 zalaegerszeg_0090 zalaegerszeg_0078 zalaegerszeg_0061 zalaegerszeg_0059 zalaegerszeg_0056 zalaegerszeg_0034 zalaegerszeg_0031

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Natura Naturata kiállítás

2012_9  Piramidal III. - 50x40cm - Akril,vászon

Pyramidal

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és hozzátartozóit
Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Natura Naturata című kiállításának megnyitójára a MANK Galériába 2016. június 30-án, csütörtökön 18 órára.

Köszöntőt mond: Dr. Hóvári János főigazgató Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.

A kiállítást megnyitja: Alföldi Róbert rendező és színművész A kiállítás kurátora: Szepes Hédi művészettörténész Cím: Szentendrei Régi Művésztelep, Szentendre, Bogdányi utca 51.

A kiállítás megtekinthető: 2016. július 24-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között.

Bethlen 120

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium mai épülete 120 éve épült. Ebből az alkalomból „Nagy Ország, nagy Idők, – Nagy tettek” címmel emlékkonferenciát szerveztek pénteken, az Ótemplomban.

http://promenad.hu/cikk/bethlen-120-167057

A konferencián előadások hangoztak el az építés történetéről és alkotóiról, Sándy Gyula építészről, Szeremlei Sámuel lelkipásztorról. Vendégként jelent meg Sándy Gyula unokája, Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, a Nemzet Művésze, valamint ugyancsak építész dédunokája. Olvassa tovább…

Biblia Múzeum – Radnóti Sándor: A boldogság ígérete

Kiallitas_Biblia-4Száz évvel ezelőtt Kazimir Malevics olyan képeket kezdett festeni, amelyeket szuprematistáknak nevezett. Ezek a munkák radikális következtetéseket vontak le a kubizmusból, megszakítottak minden kapcsolatot a naturával, tisztán geometrikus formákat ábrázoltak vagy pontosabban egymáshoz kapcsolódó, tisztán geometrikus formák voltak, s jelentésük önmagába záródott.

Mondják, ezzel indult az absztrakció. Ha egy kép erőket, struktúrákat, forma- és színviszonyokat jelent, akkor e jelentés elvontságában mindannyian egyesülhetünk, hiszen nincsen tradíció, amelyben benne állnánk, amelyet el kellene sajátítanunk, vagy amely éppenséggel távol áll tőlünk.

Az 1915-ös fekete téglalapba fúródó kék háromszög jelentésén – önmagán kívül – nem kell törnünk a fejünket, de éppen mert ilyen egyszerű ez, csak kis időnek ell eltelnie, hogy megjelenjék a hasonló szerkezetben a harsány jelentés – El Liszickij: A vörös ékkel zúzd szét a fehéret.

Minden tradícióvá válik, a tradíciómentesség utópiája is. Száz év lepereg, s itt vannak előttünk a falakon a szuprematista képalkotás kései utódai. Ezek a kis képek is tiszta geometrikus formákat illesztenek egymáshoz, s ha a néhány kiállított nagy képhez fordulunk, akkor azt is látjuk, hogy mesterüktől – ahogy annak idején Malevics mérföldkőnek számító Fekete négyzetétől – a színektől való elvonatkoztatás sem idegen. Olvassa tovább…

A Biblia Múzeum – Konok Tamás : MIKROLUDIUMOK

MicroludiumokA Biblia Múzeum szeretettel meghívja Önt Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Mikroludiumok c. kiállításának megnyitójára

2015. szeptember 24-én, (csütörtökön) 17 órára. A kiállítást RADNÓTI SÁNDOR esztéta nyitja meg.

A kiállítás megtekinthető 2016. február 12-ig. (H-P. 10-19 óráig) A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Biblia Múzeuma 1092 Budapest, Ráday u. 28. Tel.: +36 1 218-0266/161

www.bibliaskonyvesbolt.hu

Hamis műtárgyak karanténban ? – Konferencia a műtárgyhamisítás ellen

 

hamis-2hamisitasellen_logoA Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja „Hamis műtárgyak karanténban? – Új utakon a műtárgyhamisítás ellen” címmel november 20-án egész napos konferenciát szervezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának székházában. A konferencia védnökei L. Simon László kultúráért felelős és Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárok voltak.

A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja az elmúlt évben alakult és egyéves belső műhelymunka után ezzel a tanácskozással lépett ki a szélesebb szakmai nyilvánosság elé. A rendezvényt a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte, jelezve, hogy sokakat érintő, nemzetgazdasági, ágazati és mikroszinten is egyre nagyobb károkat okozó jelenségről van szó. Az előadók és a közel másfélszáz főnyi közönség soraiban a műtárgyhamisítás témájában érintett valamennyi terület, az illetékes állami szervek, a közgyűjtemények, a műkereskedők és műgyűjtők, a bűnüldöző szervek képviselői és művészek is ott voltak. Ugyanez a sokszínűség jellemzi egyébként magának a munkacsoportnak az összetételét is, kifejezésre juttatva, hogy a hamisítás elleni harcban az érintett területek képviselői között hatékony információ- és tapasztalatcserére, koordinált fellépésre van szükség.

Olvassa tovább…

Konok Tamás – Prima Primissima-díjas

prima3Konok Tamás Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Konok Tamás egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban, párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek.

Olvassa tovább…

Konok Tamás festmény egy pécsi házfalon – Válogatott ritmusok

ilyen_voltilyen_lettÚj külsőt kap Pécsnek a lakosság körében talán legkevésbé elfogadott épülete: a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara központjaként is működő Majorossy utcai irodaházat Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész egyik alkotásának mintázatával díszítik.

Oszoli Dénes építész a beruházás részleteiről tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ingatlan külső megjelenésének megváltoztatására annak halaszthatatlan energetikai korszerűsítése kínál lehetőséget. Az épület éves energiaköltsége 20 millió forint, a tulajdonos és az üzemeltető a kiadások csökkentéséért májustól augusztus végéig összesen 45 millió forintot költ a tető, a külső homlokzat utólagos hőszigetelésére, a kazán cseréjére.

Talán az ország legnagyobb képzőművészeti alkotásának alapjául szolgál a Pécsi Kereskedelmi Központ épülete, hiszen október 10-én átadták a Konok Tamás Válogatott ritmusok I. című művével díszített, felújított irodaházat. Amikor a Párizsban élő idős Kossuthdíjas festő- és szobrászművész meglátta alkotását 2400 négyzetméteren, maga is meghatódott.

Olvassa tovább…

Id. Konok Tamás Don-kanyarban készült fotói a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában

Ellenségkép nélkül címmel idősebb Konok Tamás egykori haditudósító Don-kanyarban készült fotóiból nyílt pénteken kiállítás a moszkvai Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában.

don1“Jelképes az, hogy Oroszországban, ahol az ortodox egyház mellett a háborúban aratott győzelem az orosz társadalmi lét egyik alappillére, és éppen a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumában, amely ennek a győzelemnek a szentélye, itt nyitottunk meg egy magyar kiállítást” – emelte ki az MTI-nek a május 15-ig nyitva tartó rendezvény jelentőségét Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Intézetének igazgatója.

Az is fontos, hogy ezek a képek nem azt mutatják meg, milyen fegyverekkel lőttek a magyar katonák, hanem a hétköznapokat, a doni tájat ábrázolják és azt, milyen körülmények között éltek ott az emberek. 1995 óta, amikor Moszkvában megnyílt a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeuma, ez az első magyar kiállítás, amelyet a doni események 70. évfordulója alkalmából rendeztünk – mondta az igazgató és hozzátette, hogy az orosz fél nagyon pozitívan fogadta a magyar kezdeményezést. Elfogadta azt az üzenetet is, hogy nem egyszerűen csak történelmi dokumentumokról van szó, hanem annak a bizonyítékai ezek a fotók, hogy téves az az álláspont, miszerint minden magyar agresszor volt. A 207 ezer fős második magyar hadsereg katonái, akik közül 215 ezren nem tértek haza, nem a saját akaratukból érkeztek orosz földre – tette hozzá Baranyi András. Vlagyimir Zabarovszkij, a Nagy Honvédő Háború Központi Múzeumának igazgatója is azt hangoztatta: nem az a lényeg, hogy ki, melyik oldalon állt több évtizeddel ezelőtt, hanem az, hogy tiszteljük egymás katonáit, akik annak idején parancsot hajtottak végre. Az igazgató az MTI-nek elmondta: Konok Tamás alkotásaiból kitűnik, mennyire objektív, békés ember volt, aki nem a vért, és az agressziót, nem a harcokat és a halált kereste, hanem azt a háborút mutatta meg a hátországban, amilyen az valóban volt. Érzékelhető, hogy jó volt az emberekhez, mert a fotókon sokan mosolyogtak, természetesen viselkedtek, elengedték magukat.

Olvassa tovább…

Népszava – Mi, képzőművészek árucikket állítunk elő

Teljesen abszurdnak tartja Konok Tamás, hogy Makovecz Imre kis baráti társasága, mely önmagát akadémiának nevezte el, politikai hatalmat kapott és belekerült az alkotmányba. A Kossuth-díjas festőművész szerint ez nem tesz jót a művésztársadalomnak, a nemzetközi megítélésünknek és országunknak sem. Úgy véli, a szabad játéktéren természetesen helye van a Magyar Művészeti Akadémiának, de semmi nem jogosítja fel őket, hogy kisajátítsák az egész művészeti életet.

Olvassa tovább…

2008 – Konok Tamás lett az év festője

Konok Tamás Kossuth-díjas festőművésznek ítélték az idén a Magyar Festészet Napja Alapítvány kuratóriumának Életmű-díját.

festeszetnapjaAz elismerésről évről évre a kortárs magyar festészet kiválóságaiból álló bizottság dönt, a díjat Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára adta át Konok Tamás festőművésznek hétfőn.Konok Tamás 1930. január 9-én született Budapesten; 1945-1949 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendékeként, többek között Bernáth Aurél keze alatt. Tanulmányai elvégzése után kezdetben figurális stílusban alkotott, majd 1958-as párizsi ösztöndíját követően az absztrakt kifejezésmód felé fordult. Később kollázsokat, vonalra épülő monotípiákat készít. A mai napig jellemző nonfiguratív ábrázolásmódja a ’70-es évek elején bontakozott ki; hosszú időn keresztül élt Párizsban és Zürichben.Konok Tamás festményeit az elmúlt évtizedekben száznál is több önálló és csoportos kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők, alkotásai több tucat hazai, európai és tengerentúli közgyűjteményben megtalálhatók.A 78 éves, ma is aktív művész elnyerte egyebek mellett a Fiatal alkotók díját (1955), a Derkovits-ösztöndíjat (1958), a New York-i Hertford Alapítvány ösztöndíját (1963), a Magyar Festők Társaságának Díját. 1998-ban Kossuth-díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki.

Fortepan Blog – Művészember mundérban

fortepan-6A maga nemében egészen különleges fotóhagyatékot mutat be a Fortepan. Konok Tamás festőművész tette lehetővé számunkra, hogy édesapja mintegy 15 ezer darabos fotóhagyatékának általunk kiválasztott részét – 1200 képet – közzétegyünk. A papírképeket, negatívokat és színes diákat tartalmazó gyűjtemény jelentős része a történelem viharaiban elpusztult, de még így is jelentős mennyiségű az, ami megmaradt a családnál. A Fortepanon látható, a fotós életútját végigkísérő 1200 képet ebben a válogatásban elsőként mi tehettük közzé. Az örökös a hagyaték teljes egészét, a mintegy 6 ezer digitalizált képet és vele együtt az eredeti filmanyagot, a Fortepanos publikációval párhuzamosan, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának ajándékozza, ahol méltó körülmények között őrzik és dolgozzák fel majd a jövő számára.

A pusztán lelkesedésből életre hívott és működtetett Fortepan történetében egyébként nem ez az első együttműködés állami fenntartású közgyűjteménnyel: a tavaly felfedezett, ugyancsak páratlan értékű Schoch-hagyaték is erre a sorsra jutott, amikor az örökösök nyáron a Nemzeti Múzeumra bízták a 100 éves térhatású fényképek eredeti üveglemezeit. Nagy Gyula 1956-os forradalmat megörökítő negatívjait is közgyűjteményben, a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében helyezték el a fényképész örökösei.

Olvassa tovább…

Martos Gábor – Vigyázat! Frissen mázolva! I. Esetleges esettanulmány

Konok Tamás festőművészt valamikor ez év késő tavaszán felkereste egy gyűjtő ismerőse azzal, hogy felkínáltak számára egy Konok-munkát, ám részben a kompozíció kvalitásai, másrészt a képért kért gyanúsan kedvezőnek tűnő ár miatt neki fenntartásai vannak. A festő megnézte az állítólagos munkájáról készített fotót, és egyértelműen kijelentette: a képet nem ő festette. A történet ezzel akár itt véget is érhetett volna, hiszen mint Konok Tamás elmondta, nem először fordul elő vele ilyesmi, úgy öt évvel ezelőtt egy gyűjtője felhívta: mivel neki sürgősen el kell utaznia, arra kéri a festőt, hogy menjen be az egyik fővárosi kép- és régiséggalériába (az egyik legrégebbibe és legismertebbe), és vegye meg egy ott lógó képét, mert nem szeretne lemaradni róla, s ahogy hazaér, természetesen azonnal kifizeti az árát a művésznek és elhozza tőle a festményt. Konok be is ment az üzletbe, ahol döbbenten szembesült a – mint most mondja – „dilettáns hamisítvánnyal”. Azonnal kérte a galéria vezetőjét, akinek elmondta, hogy a nevével árult kép nem az ő munkája. A galéria vezetője természetesen azonnal levette a falról a festményt – s a dolog itt nagyjából be is fejeződött (legalábbis a művész nem tud a további fejleményekről; a cég vélhetően visszaadta a képet a beadónak, és hogy azután mi lett vele – akár a képpel, akár a beadóval – ki tudja).

Olvassa tovább…

Konok Tamás: a művészet nem futballmeccs

siofoki-galeria

A művészet a boldogság lehetősége; azért szép, mert nem parancsolat, csak egy felkínált lehetőség pár percnyi örömre. A művészet nem futballmeccs – mondja a lapunknak nyilatkozó Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze.

– Érdektelen, hogy ki az a Konok Tamás. Festőművész vagyok, egyetemi tanár, az is lényegtelen, hogy ki milyen díjat kap – feleli, amikor azzal a Siófokon az utóbbi időben gyakran hallható kérdéssel szembesítjük: ki az a Konok Tamás ? Ahogyan megírtuk, élénk Facebook-vita alakult ki: civilek háza, vagy galéria legyen-e az egykori siófoki könyvtárépületből? Konok Tamás több ezer darabos gyűjteményére alapítva egy galéria kialakításáról még az előző városvezetés hozott döntést és kötött együttműködési megállapodást a Konok-Hetey Alapítvánnyal. Egy Facebook-csoport nemrég kilátásba helyezte: akár tüntetést is szervez a képtár ellen.

– Egy kis múzeumot megtöltene az a közel ötszáz műalkotást rejtő anyag, amire öt éve, amikor előszedtem, magam is rácsodálkoztam, akkor még Párizsban élve – így a Kossuth-díjas festő, akinek édesapja, idősebb Konok Tamás fotográfus-haditudósítóként kísérte Leica gépével a 2. magyar hadsereget 1942. decemberéig. – Egy művész folyton vesz, cserél, nálam is évtizedek alatt állt össze. Ezek az alkotások kiegészítik a magam és a feleségem életművét. Se utódom, se rokonom, a gyűjtemény, illetve a néhai szobrászművész feleségem iránti felelősségérzet vezetett abban, hogy még az ő életében egy alapítványt hozzunk létre, mely elmúlásunk után is kezeli az alkotásainkat és a többi művet. Siófoki barátom, Juhász László vetette föl, hogy a balatoni fővárosban megüresedett a régi könyvtárépület. Két alkalommal is találkoztunk az előző polgármesterrel, átalakítási tervek is készültek, majd hosszú távú megállapodást kötöttünk. A polgármester-választás után érhető módon idő kellett a tájékozódásra, az új városvezetőnek nem is volt tudomása a köztünk létrejött szerződésről. Mivel az ingatlan más célú hasznosítása merült föl, szeretnénk tudni, az új városvezetés érvényesnek tekinti-e a megállapodást. A tavasszal ugyanis dönteni szeretnénk a gyűjtemény sorsáról.

Olvassa tovább…

Egy humanista főtiszt képei a Don-kanyarból

Id. Konok Tamás az elsők között vásárolta meg az akkor újdonságnak számító, színes képeket készítő fényképezőgépét 1938-ban, de akkor még nem gondolta, hogy a Leicával a keleti fronton készít majd felvételeket 1942-ben. Az amatőr fotós szegény családi háttere miatt ment katonának, majd a haditudósító század parancsnokaként kísérte végig a 2. magyar hadsereget. A háború szörnyűségei helyett figyelme inkább a katonaéletre, az orosz tájra és emberekre, illetve magára a fotózásra koncentrálódott, de ő volt az első, aki fotót készített Horthy fiának lezuhant repülőjéről is. Képei az OSA Centrális Galériájában tekinthetők meg.

orosz-0033 eredmény

A magyar hadvezetés 1942-ben állította fel a 2. magyar hadsereget, amelyet a keleti frontra küldtek harcolni. A katonákat a frissen felállított haditudósító század kísérte, parancsnokuk id. Konok Tamás őrnagy (1898-1970) volt. A civilben is szenvedélyes amatőr fényképész nyakában két Leica lóg, az egyikkel fekete-fehér, a másikkal színes képeket készített. Az utóbbi egy akkor csúcskategóriásnak számító C3-as gép volt, 1938-ban jött ki ez a típus.

Index cikk :  Barakonyi Szabolcs (szerkesztő) Tamás Bence, Gáspár Varga János (filmarchívum)
Olvassa tovább…

Moszkvában nyílt kiállítás idősebb Konok Tamás fényképeiből

Konok Tamás fényképe.A moszkvai Nagy Honvédő Háború központi Múzeumában Ellenségkép nélkül címmel kiállítás nyílt idősebb Konok Tamás egykori haditudósító fényképeiből. A kiállításon több, mint 70 fotó látható, amelyek egyszerű emberek életét mutatják be a háború embertelen körülményei között. A kiállítás ünnepi megnyitóján részt vett a Nagy Honvédő Háború központi Múzeumának igazgatója, Vlagyimir Zabarovszkij, az oroszországi magyar nagykövet Íjgyártó István, a Magyar Kulturális Központ igazgatója, Baranyi András és a fényképész fia, ifj. Konok Tamás festő.

Olvassa tovább…

Üdvözöljük honlapunkon

logoNagy megtiszteltetés számunkra, hogy felkereste a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány honlapját.

A két alapítónk, Hetey Katalin és Konok Tamás Kossuth díjas művészek életműve mellett hat további gyűjteményünk jelentős életművet, különleges dokumentumokat, több mint 150 év művészek közötti levelezési anyagát, archív fotókat, ritka művészeti könyveket és albumokat tartalmaz, ezekkel Ön is megismerkedhet.